Nyolcvan éve, 1931. január 12-én született Vargyason. Történetkutató, helytörténész, tanár volt. Az elemit a szülőfaluban végezte, élete utolsó éveiben ott volt tanár, nevét viseli az iskola.
A Kolozsvári Unitárius Gimnázium után a Bolyai Egyetemen szerzett történelem szakos tanári oklevelet. Négyéves leningrádi tanulmányútja után az említett egyetem lektora lett. 1968—1977 között a nagyenyedi Bethlen Dokumentációs könyvtárat vezette, majd haláláig (1980. április 20.) a vargyasi iskola nagy tudású történelemtanára. Helytörténeti ismeretei kimeríthetetlenek voltak. Könyvtári, levéltári kutatásait és jegyzeteit a hazai magyar lapokban közölte. Munkatársa volt a Romániai műemlék- és útikalauznak (1974). Tanulmányt írt a székelyföldi társadalmi mozgalmakról, a székely népmesegyűjtés történetéről. A cenzúra miatt számos munkája (Vargyas monográfiája, a Daniel család története stb.) kéziratban maradt. Hagyatékát családja, emlékét falusfelei és vargyasi tanítványai őrzik. Sírját Máthé I. Ferenc monumentális kopjája jelöli a vargyasi temetőben. Arcmásának metszete Kósa Bálint munkája, olajportréját Veress Miklós vargyasi festőművész készítette el.
