SzentjánosbogarakIgazi medve?

2011. február 5., szombat, Kultúra

Nincs csodálatosabb, mint a zsibongó természet a maga változatos szépségében és benne az emberrel. Az ember az, aki megnevezi a dolgokat, nevet ad mindennek, amit megismer. És jelzőket aggat arra, amit maga is csodál, amitől tart maga is. A medvét még becézzük is, éppen azért, mert különös, közel áll hozzánk, noha féljük is erejét, hatalmát, a hófehér jegesmedvétől a kárpáti barnamedvéig.

Kosztolányi Dezső 1930-ban Zsivajgó természet című ciklusában "megszólaltatta" a fákat, madarakat, rovarokat, ásványokat, a drágaköveket is emberi szóhoz juttatta. Na és természetesen az állatokat, melyeket leginkább ismer az ember. Ha egy költő nem bírja fölforgatni a teremtett világot, majd helyére is rakni mindent, nem is igazi költő. De vajon Kosztolányi medvéje igazi medve-e? Hiszen a medvemackóról annyi mindent tudunk, annyi jelzője és jellemzője él már a gyermekekben is! Miféle medvét hallunk négy sorban?
Medve
— Mindig ölelnék, mindent, a világot,
a fát, a sziklát, a kisgyereket,
vagyok a lompos és otromba jóság,
a láncravert, esetlen szeretet...

Ilyen medve nincs is, mondja a gyermek olvasó, mondja a felnőtt... De hát mégis: ha a költő előtt így szólal meg, akkor lennie kell! És ha egyszeri olvasás után már soha nem felejtjük el ezt a medvét, akkor igenis, van. Az erdő földjét sértett dühében föltépő medve, a bokor túlsó oldalán, velünk szemben békésen málnászó, aztán a legelő borjút egyetlen mozdulattal leütő, az elkapott embert egyetlen öleléssel összeroppantó medve mellett a költő elénk varázsolja a kisgyermeket szeretve ölelő medvét. Ölelni szeretne, a versben feltételes módban. Mindent szeretni akar Kosztolányi medvéje, és világgá kiáltja, hogy noha otromba, de maga a jóság.
Ez a medve igenis létezik, a költőben lakozik. A törékeny lírai költő az állat bundába takart, eltitkolt, általunk föl se tételezett jóságát életesíti. Vagy — vagy az emberi (költői) természet még ismeretlen, ki nem bontott titkaival ruházza föl a lomha állatot, mert önmaga jóságáról nem illik beszélnie? A költőben egy világot ölelni vágyó medve lázad a jóság és a látható világ érdekében: higgyétek el, emberek! És e négy sor olvastán már hiszünk s bízunk a megszólaló medve jóságában. Igen a költőében s a magunk kimondhatatlan, titkos jóságában is egy kicsit.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 507
szavazógép
2011-02-05: Kultúra - Borcsa János:

Romániai Magyar Irodalmi Lexikon

Nagy művelődési esemény, igazi kulturális cselekedet volt éppen harminc évvel ezelőtt a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon (ROMIL) első kötetének megjelenése. Az akkori, szigorúan ellenőrzött romániai magyar nyilvánosság minden területén lehetett találkozni a könyv fogadtatásával, s természetesen a szabadabb magánszférában is zajlott az eszmecsere és véleménynyilvánítás az elkészült munkáról.
2011-02-05: Kultúra - :

Emberi hangon a csángókról (Tíz év Moldvában — Csángó Oktatási Program, 2000—2010)

Érdekes megfigyelni, hogyan változott a csángók megítélése az erdélyi magyarok által. Az ítélet eleinte lesújtó volt. A közember számára a csángók korcs magyarok voltak, akik oláhosan beszélnek (de aztán ez a közember is abonamentet vett a buletin felmutatása után), majd az utóbbi időben mintha valahogy mégis tudatosult volna, hogy a csángók ott, Mol­d­vában mégis magyarul beszélnek a mindenféle elnyomás ellenére, s hogy tenni kellene valamit a rohamos nyelvvesztés, asszimiláció ellen.