Továbbra is az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat jelenti a legsúlyosabb terrorista fenyegetést az Egyesült Államokra nézve — állapította meg a washingtoni Fehér Ház tegnap közzétett jelentésében. A belbiztonsággal kapcsolatos nemzeti stratégia című dokumentum szerint az al-Kaida továbbra is igyekszik tömegpusztító — vegyi, biológiai, illetve nukleáris — fegyverekre szert tenni, s noha csupán ,,maroknyi" olyan személyt fogtak el az Egyesült Államokban, aki kapcsolatban állt a terrorszervezet legfelső vezetésével, ,,a csoport valószínűleg fokozni fogja arra irányuló erőfeszítéseit", hogy amerikai felségterületre juttasson merényletek végrehajtására kész embereket.
Kína védelme alatt áll a mianmari rezsim
Kína, Mianmar fő szövetségese tegnap közölte, hogy nem támogatná azt, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsban (BT) szankciókat fogadnának el a katonai rendszer ellen. Liu Csien-csao kínai külügyi szóvivő azt hangoztatta, hogy bármilyen ENSZ-fellépésnek Mianmarral szemben megfontoltnak és felelősségteljesnek kell lennie, s szankciók szóba sem jöhetnek. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország múlt pénteken Mianmarral kapcsolatos állásfoglalás-tervezetet terjesztett be a BT-ben azt követően, hogy Ibrahim Gambari, a világszervezet különmegbízottja beszámolt ottani útjának eredményeiről. A nyugatiak kezdeményezését a BT több tagja támogatja, de Kína számos kiegészítésre tett javaslatot.
Grúziában drága a szabadság
Hatmillió dollár értékű óvadék ellenében szabadlábra helyezték tegnap Iraklij Okruasvili volt grúz védelmi minisztert, miután visszavonta Mihail Szaakasvili államfő elleni vádjait. Okruasvilit szeptember 27-én vették őrizetbe, miután két nappal korábban azzal vádolta meg az elnököt, hogy megbízást adott egy ismert üzletember meggyilkolására, le akarta rohanni a Grúziától elszakadt Dél-Oszétiát, s pozíciójában hatalmas vagyonra tett szert. Nika Gvaramia, a főügyész helyettese szerint Okruasvili visszavonta vádjait, és beismerte, hogy politikai okokból tette ezt, továbbá bűnösnek vallotta magát az ellene felhozott vádakban, így korrupcióban és hűtlen kezelésben. Ellenzéki vezetők szerint Okruasvilit, Szaakasvili elnök egykori szövetségesét kényszerítették vallomása visszavonására, és további tüntetéseket helyeztek kilátásba az elnök távozásának követelésére.
Kié lesz Jeruzsálem?
Az izraeliek nagy többsége ellenzi Jeruzsálem megosztását a palesztinokkal kötendő békeszerződés keretében — derült ki a Jediót Ahronót tel-avivi újságban tegnap nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás eredményeiből. Az izraeliek nem kevesebb mint 63 százaléka bármiféle kompromisszumot elutasít. A válaszadók 68 százaléka idegenkedik a város arab negyedeinek palesztin fennhatóság alá helyezésétől. A judaizmus, az iszlám és a kereszténység szent helyeinek egyaránt otthont adó óváros sorsát illetően 61 százalék gondolja úgy, hogy Izrael fennhatósága alatt kell maradnia, ezzel szemben 21 százalék a nemzetközi ellenőrzés mellett tette le a garast, 16 százalék a közös izraeli-palesztin fennhatósággal ért egyet, egy százalék pedig a Jordán Hásimita Királyság fennhatóságát javasolja. A válaszadók 52 százaléka úgy vélekedik, Ehud Olmert miniszterelnök nincs feljogosítva arra, hogy az izraeli—palesztin rendezés keretében eldöntse Jeruzsálem sorsát.
Japán kérlelhetetlen
A japán kormány jóváhagyta tegnap az Észak-Koreával szemben annak tavalyi kísérleti atomrobbantása után elrendelt szankciók további fél évvel történő meghosszabbítását. Tokió a tavaly októberi kísérleti robbantások után vezette be a büntető intézkedéseket, amelyek értelmében japán kikötők nem fogadhatnak észak-koreai hajókat, s a szigetország nem vásárolhat észak-koreai árut. Japán az észak-koreai nukleáris leszerelésről kötött megállapodás ellenére segélyt sem hajlandó küldeni Phenjannak, amíg ez utóbbi nem tisztázza megnyugtatóan a múlt század 70-es és 80-as éveiben Észak-Korea által elrabolt japán állampolgárok sorsát.
