Későn elfogadott nyelvi charta
Tegnap a szenátusban elfogadták a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját, amelynek az a fő újdonsága, hogy bizonyos esetekben szélesebb körű nyelvi jogokat biztosít a már létező jogszabályoknál.
A dokumentum ratifikálásának hosszú a története, ugyanis már 1996 óta az RMDSZ kezdeményezte a charta elfogadtatását. A charta többlet nyelvi jogokat biztosít a kisebbségeknek a bíróság működését szabályozó törvénynél, amely kimondja, hogy jogi eljárások során használható az anyanyelv, de arról már nem rendelkezik, hogy egy magyar nyelvű szerződés érvényes-e a bíróságon. Ezt viszont a charta szavatolja. A dokumentum másik jelentősége az, hogy a létező romániai nyelvi jogok egyben európai normává váltak, ami kettős védelmet biztosít a kisebbségeknek. Románia az Európa Tanács tagállamai közül huszonkettedikként ratifikálja a Nyelvi Chartát.
Ismét halaszthatják az EP-választást?
A képviselőház tegnap elfogadta Eugen Nicolicea SZDP-s képviselő referendumtörvényhez benyújtott módosító javaslatát, melynek értelmében, ha az országos referendumot egyazon napra írják ki a választásokkal, ezeket automatikusan elhalasztják. A törvényt teljes formájában 164 mellette, 55 ellene szavazattal és két tartózkodással fogadta el a képviselőház plénuma. A képviselőház a döntő szerv az ügyben. Traian Băsescu államfő figyelmeztette a parlamentet, hogy amennyiben október 25-ig nem fogadja el az egyéni szavazókörzetes választás bevezetését előíró törvényt, az EP-választások napjára, azaz november 25-re ír ki népszavazást ebben a témában. Ha ez megtörténik, akkor az idén tavaszra már kiírt, majd elhalasztott EP-választást ismét el kell halasztani. m A Demokrata Párt megtámadja az alkotmánybíróságon a képviselőház által elfogadott referendumtörvényt, amely nem engedi meg, hogy a parlamenti, elnöki vagy EP-választásokkal egy napon írjanak ki népszavazást — jelentette ki Cristian Rădulescu, a párt képviselőházi frakciójának vezetője.
Besúgó érsekek
Újabb román ortodox egyházi vezetőről állapították meg, hogy együttműködött a kommunista rendszer titkosszolgálatával, a szekuritátéval. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság Pimen suceavai érsekről állapította meg, hogy ügynökmúlttal rendelkezik. Az átvilágítási bizottság megerősítette egyik korábbi döntését, miszerint Andrei Andreicu gyulafehérvári érsek is besúgó volt. Az ortodox egyházi vezetők átvilágítása azt követően került ismét napirendre, hogy augusztusban elhunyt Teoctist pátriárka, s az egyházi zsinatnak új vezetőt kellett választania. A gyulafehérvári érsekség jelezte, hogy bíróságon kívánja megtámadni a grémium döntését.
Ki védelmezi a bérlőket
Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette, az SZDP csak retorikai szinten védelmezi az államosított házak bérlőit, mert a szociáldemokrata képviselők a bérlők védelmét biztosító törvénytervezet ellen szavaztak. A törvénytervezetet Kerekes kezdeményezte, és a képviselőház tegnap utasította el. A törvénytervezet előírta, hogy azok a tulajdonosok, akik a törvény előírásai szerint hozzájutottak az államosított ingatlanokhoz, öt évig nem számolhatják fel a közszolgáltatókkal a szerződéseket, csak ha a bérlők írásban beleegyeznek. Az 1999/40-es kormányrendelet feljogosítja az államosított és visszaadott ingatlanok bérlőit, hogy az albérleti szerződések meghosszabbításával a visszaadástól számított öt évig még a lakásban élhessenek.
Felmérés-stop
A képviselőház úgy döntött, hogy a tévétársaságok nem sugározhatnak közvélemény-kutatásokat az EP-kampány során, és a szavazás napján sem addig, amíg le nem zárul a szavazás.
Csökken a benzin ára
Az osztrák OMV-csoport felügyelete alá tartozó Petrom-vállalat hat banival csökkenti a saját töltőállomásain — a Petrom és a PetromV benzinkutaknál — forgalmazott benzin literenkénti árát. A gázolaj ára nem változik. A vállalat a kőolajtermékek nemzetközi árának csökkenése nyomán határozta el a benzinárak csökkenését — áll a Petrom által kiadott közleményben. A Petromnak mintegy ötszáz töltőállomása van Romániában, ezekből hetvenhét PetromV benzinkút.