Barót tanácsa nem fogadta el az RMDSZ-frakció által benyújtott határozattervezetet, így a város strandja nem került át a megyei tanács tulajdonába. Az MPP öt képviselője és Nagy István polgármester levélben osztotta meg a tervezettel kapcsolatos kételyeit, úgy értékelték, homályos, többféleképpen értelmezhető, nem látják biztosítottnak a város érdekeit. Ígérik, amennyiben öt észrevételük beépül a határozat szövegébe, nem akadékoskodnak, hiszen ők is úgy vélik, a városnak szüksége van egy működő strandra.
Az előterjesztő, az RMDSZ frakcióvezetője, Pál-Szilágyi Zoltán röviden vázolta, mennyire előnyős a város számára a megyei tanács ajánlata: Barót ingyen jutna a nyár folyamán már használható fürdőhöz, megújulna környezete, új öltözőket, korszerű felszerelést kapnának. Nagy István úgy fogalmazott, nem hiszi már a megyei tanács egyetlen szavát sem, az elmúlt hat esztendőben számtalanszor hitegették a várost, többször újraterveztek, számoltak mindent, Barót önrészét hol néhány tízezer lejben, hol közel egymillió lejben állapították meg, ezzel szemben kézzelfogható dolgot sosem mutattak be. "Amikor 2004-ben beléptünk a projektbe, legmegfelelőbb helyként Bibarcfalvát ajánlottuk, ám az nekik nem tetszett, mindenáron Barótra akarták hozni a fürdőt, akkor is, ha tudni való volt, hogy itt nincs borvíz. Azt mondták, 1,2 kilométerről mezotermális vizet hoznak, majd azt, hogy addig fúrnak, amíg borvizet nem találnak. Azóta egymillió változtatáson esett át az eredeti terv: előbb közös megegyezéssel kiesett a borvízkóstolgató udvar, a csendes játékok terme és a jakuzzi, és 160 000 lejre módosult az önrészünk, később azonban arról értesítettek, hogy 950 000 lejjel kell beszállnunk. Most azt mondják, nem kell egy lejt sem adnunk, csak adjuk át a tulajdonjogot. Tamás Sándor azt pecsétel le, azt ír alá, amit akar, de én egy szavát sem hiszem" — mondotta a városvezető. Nagy István felolvasta az MPP-frakció összes tagja által aláírt, a határozattervezettel szembeni kifogásaikat tartalmazó levelet. Nem tartják jogilag megalapozottnak a város köztulajdonában levő javak átadását; a határozatnak tartalmaznia kell az ingatlan visszajuttatásának pontos dátumát; le kell szögezni, milyen állapotban kapja vissza a város, illetve miként lehet azt majd hasznosítani; ismertessék, az évek alatt felvázolt tervek közül melyiket tekintik érvényesnek, azaz konkrétan mi és milyen technikai körülmények közt valósul meg. Javaslatuk szerint a megyei tanácsnak csak az ingatlan kezelésének jogát kellene erre a néhány hónapra megkapnia, a tulajdonjog továbbra is a városé maradna, és kérik, szerepeljen a tervezetben, hogy ez év augusztus elsején visszaszáll a városra a kezelési jog, de azt is, a megyei tanács vállaljon kezességet, hogy az önrészt teljes egészében fedezi. Szabó Miklós MPP-s tanácstag azt mondta, egyetért a polgármesterrel, ő sem látja biztosítottnak a megyei tanács valós partnerségét, sőt, az a véleménye, hogy valamit eltitkolnak, ezért akarják a tulajdonjogot. Pál-Szilágyi Zoltán válaszában elmondta: nem érti, hogyan mondhatják azt a polgáriak, hogy nem tudják, miről szavaznak, hiszen 2009-ben a város főépítésze mutatta be a terveket, márpedig azok azóta sem változtak. Szerinte felelőtlenség a polgármester és az MPP részéről ez a folytonos kákán való csomókeresés. Mint mondotta, amennyiben konkrét javaslatot fogalmaznak meg a polgáriak, ők azt készek a határozattervezetbe belefoglalni. Mivel ilyen nem történt — az MPP szerint levelük elég világosan jelzi, mit kell abban megváltoztatni, illetve leszögezni —, az eredeti változatról szavaztak, ám az RMDSZ-esek és a két független, Albert Dénes és Bán István voksa nem volt elég a kétharmados többséghez. Nagy István jelezte, amennyiben kifogásaik helyt kapnak a dokumentumban, a pénteken sorra kerülő tanácskozáson ismét napirendre kerülhet a kérdés.
