Érdekes tapasztalni, hogy lapunk szerkesztőségi találkozóinak alapjában véve mindenike azonos vagy legalábbis hasonlatos, és mégis mindenik hangulata és légköre más. Legutóbb Kovásznán a szerkesztőket a jelenlévők egész termet betöltő sokasága lepte meg. A hangulatot természetesen a ,,lapcsinálók" személyisége és a lap olvasóival kialakult, sokak esetében több évtizedes, másoknál, fiatalságukból eredően, az újsággal való friss ismeretség hordozza.
A Háromszék egyik fő jellemzője az, amint ezt a jelenlévők is érzékeltették, hogy egész csapat jó tollú publicista, többkönyves szerző alkotja a szerkesztőség belső és külső munkatársait. A lap függetlensége — amelyet egyébként a mi politikai szájtartásunk ellen berzenkedők többször kétségbe vontak — abból áll, hogy az újság semmilyen párttól, szövetségtől, helyi és központi hatalomtól, civil szervezettől megjelenése óta nem kap anyagi támogatást, sőt, az olvasók által is ismert történeteket eleveníthetnénk föl arra nézvést, hogy bizonyos személyek vagy csoportosulások hol a lap részvényeinek megvásárlásával, hol anyagi ellehetetlenítésével is próbálkoztak.
A függetlenség kifejezéssel tovább játszva: köszönjük, mindezektől függetlenül megvagyunk. Mindenekelőtt a hozzánk negyvenkét éven át hűséges olvasóknak s a lapunkkal most barátkozni kezdő fiataloknak köszönhetően.
Mindezt azért említem, mert a kovásznai szerkesztőségi találkozón is szó esett lapunk függetlenségéről. Jó volt tapasztalnunk, hogy ezen a népes összejövetelen senki sem úgy képzelte el a lap függetlenségét, hogy ha a különféle politikai csoportosulások képviselőinek vagy hangadóinak közlési lehetőséget biztosít, akkor az újság pártatlansága kétségbe vonható, mert ugyanabban a lapszámban nem ,,rekcumoljuk" meg azokat, akiket ő(k) nem kedvelnek.
Az viszonyt tény, hogy véleményünk és újságírói gyakorlatunk szerint a kisebbségi sorsot vállaló véleményformáló lapnak népi-nemzeti eszmeiséget és az egymásrautaltság szükségességét kell közvetítenie, ha az övéinek hasznára akar lenni.
Függetlenségünk megkérdőjelezése legtöbbször az internetes névtelenség paravánja mögé állók körében erre alapoz, és bizonyos, sem a hazai — és hosszú időszakon át —, sem a magyar kormányzati körök ezért nem kedveltek bennünket. Igaz, hogy mi sem őket.
Olvasóink hozzánk való hűségének egyébként ez a meghatározó alapja.
Kovásznán magánbeszélgetéseink során az is szóba került, hogy lapunk lejáratásának újabb kísérletei közé sorolható azoknak a véleményeknek a szervezett forgalmazása, hogy nem érdemes előfizetni az újságra, mert úgyis csődbe jut, ehelyett részesítsenek előnyben más, szerintünk a bulvárhírekkel bujálkodó-bővelkedő hírforrásokat.
Ne reménykedjenek, több mint négy évtizedes múltunk tapasztalata s az olvasók hűsége túlélésünk feltétele és záloga. A háromszékiek kulturális igénye, a művészetei és a múltja iránti vonzalma az országos átlag fölött áll, s a tömeges elszegényedés idején is kiszorítja a családi költségvetésben a minimális szellemi táplálékra valót.
