Február 21—27.
1994. február 27-én aludt ki a lillehammeri téli olimpia lángja. A játékokon hat sportág 61 versenyszámában 67 ország 1313 férfi és 488 női sportolója vett részt. Ezen az olimpián szerezte Ausztria színeiben versenyezve Hunyady Emese két olimpiai érmét — aranyat az 1500 méteres távon és ezüstöt 3000 méteren. Csapattársa volt az erdélyi Antal Emese.
S ha már az erdélyieknél tartunk, nézzük, kik képviselték Románia színeit: Antal Zsolt sífutó, Baló Zsolt gyorskorcsolyázó, Horváth Dezső gyorskorcsolyázó, Tankó Elemér sífutó és Zárug Mária alpesi síző. Sajnos, egyikük sem került dobogóközelbe. Lillehammer legeredményesebb éremszerző országai: Oroszország (11 arany, 8 ezüst, 4 bronz), Norvégia (10—11—5), Németország 9—7—8).
*
1894. február 25-én írta át Hamarban a holland Jaap Eden gyorskorcsolyázó a norvég Oscar Frediksen 1890-ben felállított 5000 méteres világcsúcsát — 9:19,8 p —, Jaap új rekordja 8:37,6 perc. Ez a világcsúcs tizenhét éven át állta a jéggyűrű száguldozóinak ostromát, míg aztán Krisztiniában az orosz Strunnikoffnak 8:37,2 perces idejével sikerült megdöntenie. * Február 27-én lesz 74 éve, hogy Londonban befejeződött a X. jégkorong-világbajnokság. Az aranyérmet Kanada szerezte meg Nagy-Britannia és Svájc előtt. Magyarország válogatottja — Barcza Miklós, Békési-Bliesner, Blazejovszky Rudolf, Gergely András, Háray Béla, Hírcsák István, Jeney Zoltán, Margó György, Miklós Sándor, Róna és Szamosi — az igen előkelő 5. helyen zárt. * Ötvenkilenc évvel ezelőtt vették fel (1952. február 27.) a műkorcsolya-világbajnokságok versenyszámai közé a jégtáncot. Első győztese: Jean Westwood, Lawrence Demmy (angolok).
*
1962. február 27-én kezdődött Genfben a műkorcsolyázók Európa-bajnoksága. Az egyetemes magyar sportot a csehszlovákiai Divin Károly képviselte a korábbi hagyományokhoz méltó módon. Íme a győztesek: férfi egyéni: Alain Calmat (francia) 14-2234,8 pont, 2. Divin Károly (csehszlovák) 16-2207,3 p... 11. Ujlaki (magyar), női egyéni: Sjoukje Dijkstra (holland) 9-2333,2 p., páros: Marika Kilius, Hans-Jürgen Bämler (NSZK-beli) 19-203,8 p., jégtánc: Christiane Guhelé, Jean-Paul Guhel (francia) 10-249,3 pont.
*
Simon Julianna
Tusnádfürdőn született 1934. február 22-én. 1949-ben alig tizenöt évesen harmadik helyen végzett a Téli Szpartakiád sífutóviadalán. Ettől kezdve Simon Julianna nevét a Magyar Autonóm Tartomány legtehetségesebb, legjobb sífutói között emlegették. Nemsokára megvált Tusnádfürdőtől, Marosvásárhelyen a sportiskola égisze alatt folytatta tanulmányait és párhuzamosan sífutóedzéseit. A Székelyföld legjobb női sífutójává nőtt. A közeledő Cortina d’Ampezzó-i olimpia előtt felfigyeltek rá a hazai sísport tudorai, s hogy fejlődése töretlen legyen, 1955-ben a Brassói Dinamóhoz igazolták.
A Cortina d’Ampezzó-i olimpián két számban is rajthoz állt. A 10 km-es távon 49:32,0 perces idővel a 38. helyen érkezett a célba. Következett a 3x5 km-es váltó. Sajnos, a Simon—Botcariu—Zangor hármas a verseny feladására kényszerült.
— Nehéz időszak volt — emlékezik Julianna —, lelkileg nem találtam a helyem, pedig már több mint egy éve elkerültem a marosvásárhelyi környezetből. Hiába volt jobb az anyagi háttér, a nyugodt légkör (voltak, akik éreztették velem, hogy én más nyelven beszélek, s ez nagyon zavart) nélkül a munka csak részeredményekhez vezetett. Évek teltek el, míg testileg-lelkileg beépültem az új környezetbe.
Tény, hogy az ötvenes évek végén az a bizonyos "beépülés" eredményeiben is éreztette magát. 1958-ban két számban (5 km és 3x5 km), 1960-ban háromban (5 km, 10 km, 3x5 km) is országos bajnokságot nyert. 1966-ig a Brassói Dinamo váltója nyerte menetrendszerűen a 3x5 km-es stafétát, Julianna pedig minden bajnokságban dobogóra állt még az ezüst- vagy bronzéremért az 5 és 10 km-es távok díjazásakor. 1961-ben férjhez ment. Férje, Matei a Dinamo színeiben síelt. A házasságból egy leány született, aki nem síző, hanem teniszező lett. Julianna 1966-ban vonult vissza. Nyugdíjasként Brassóban él.
*
1972. február 13-án az Autósport vezérkara jelentette, hogy A-osztályos birkózócsapata rajtra kész. A csapat: Rusu (48 kg), Bartha (57 kg), Vlădăreanu (62 kg), Ádám Ferenc (68 kg), Kovács Ernő és Baricz (74 kg), Elcklinger Endre (82 kg), Balogh Sándor (90 kg), Cserei György (100 kg), Kuti József (+100 kg). * 1973. február 24-én ért véget a B-osztályos jégkorongbajnokság hatos döntője. A megyénket képviselő Kézdivásárhely a Csíkszeredai Líceum I., Csíkszeredai Sportiskola I., Rădăuţi-i Vasas, Csíkszeredai Sportiskola II. mögött az 5. helyen zárt, megelőzve a Líceum II.-t. Egy 1985. február 25-én készített számadás vagy leltár — ha így jobb — szerint Kézdivásárhelynek volt A-osztályos birkózócsapata, B-osztályos jégkorongegyüttese, C-osztályos focicsapata, Barótnak egy C-osztályos labdarúgó-együttese. Kovászna és Bodzaforduló csak a megyei bajnokságokban képviseltette magát labdarúgásban, tekében. Nos, össze lehet hasonlítani a mai helyzettel, s végkövetkeztetés is levonható.
