2010. december 20-án a Hivatalos Közlöny első részének 852. számában megjelent a köznyugdíjak egységes rendszerére vonatkozó 2010/263-as törvény. Ezúttal ennek 68—82. szakasza alapján a rokkantnyugdíjra vonatkozó legfontosabb, általános előírásokat ismertetjük.
Rokkantsági fokok
A 2010/263-as törvény szerint a munkaképesség csökkenésének arányában a rokkantság I., II. és III. fokú lehet.
Az I. fokú rokkantságot a munkaképesség és az önellátás teljes elvesztése jellemzi, a rokkant állandó ápolást és felügyeletet igényel. Ez a rokkantság legsúlyosabb formája.
A II. fokú rokkantság a munkaképesség teljes elvesztését jelenti, de a beteg segítség nélkül is el tudja látni magát.
A III. fokú rokkantságnál a beteg munkaképessége legkevesebb felére csökken, de egészségi állapota lehetővé teszi, hogy legtöbb fél normával dolgozzék.
A besorolás szempontjait és az eljárást a szakminisztériumok javaslatára, az egészségügyi minisztérium véleményezése alapján kormányhatározattal állapítják meg.
A munkaképességet kérésre a csatolt orvosi bizonylatok alapján a társadalombiztosítás területén szakosodott orvosszakértő állapítja meg. Ha szükségesnek látja, kiegészítő kivizsgálásokat és orvosi vizsgálatokat is elrendelhet. A szakértő orvosi végzést ad ki a valamely rokkantsági fokba történő besorolásról.
Jogosultak
Rokkantnyugdíjban részesülnek, akik munkaképességüket munkabaleset vagy szakmai betegség, daganatos betegség (neoplazii), skizofrénia vagy AIDS, átlagos betegség vagy a munkához nem kapcsolódó baleset miatt elvesztették.
Rokkantnyugdíjban részesülnek a tanulók, inasok és egyetemisták, akik munkaképességüket a gyakorlatok alatt történt munkabaleset, illetve a gyakorlatok alatt szerzett szakmai betegség miatt teljesen vagy részben elvesztették.
Akik munkaképességüket egy átlagos betegség vagy a munkájukhoz nem kapcsolódó baleset miatt veszítették el, rokkantnyugdíjban akkor részesülnek, ha a törvény 3. mellékletében meghatározott életkoruk függvényében a törvény által megállapított időtartamú társadalombiztosítási hozzájárulással rendelkeznek.
A személy életkora a munkaképességet megállapító orvosi végzés kibocsátásakor
A szükséges társadalombiztosítás időtartama (év)
20. évig 1
20—23 év között 2
23—25 év között 3
25—29 év között 6
29—33 év között 9
33—37 év között 11
37—41 év között 14
41—45 év között 17
45—49 év között 20
49—53 év között 23
53—57 év között 25
57—60 év között 26
60 év felett 27
Amint a mellékletből is kitűnik, az új törvény lényeges megszorításokat vezetett be a rokkantgyugdíj megállapításánál.
A törvény 3-as számú mellékletéhez viszonyítva a rokkantnyugdíj megállapításánál más, kedvezőbb szabályok érvényesek a súlyosan vagy hangsúlyozottan hátrányos helyzetű személyekre és a nem látókra.
Az I. fokú rokkantnyugdíjasok a rokkantnyugdíj mellett állandó jellegű gondozási segélyben is részesülnek (îndemnizaţia de însoţitor), amely egy nyugdíjpont értékének 80 százaléka. Abban az esetben, ha a polgármesteri hivatal szociális irodája fizetett szociális gondozót biztosít az I. fokú rokkant számára, nem jár ez a gondozási segély.
Orvosi felülvizsgálás
A rokkantnyugdíjasokat betegségük függvényében 1—3 éves időközönként (mindaddig, amíg a nyugdíjkorhatárt el nem érik) az orvosszakértő által meghatározott napon felülvizsgálják. Ez lényeges újítás, hiszen az előbbi törvény szerint a felülvizsgálatot 6 hónap és 1 év között végezték el.
Nem vizsgálják felül azokat a rokkantnyugdíjasokat, akik rokkantsága visszafordíthatatlanul befolyásolja munkaképességüket, akik elérték a nyugdíjkorhatárt, illetve legtöbb öt évvel fiatalabbak, mint a standard nyugdíjkorhatár, és megvalósították a társadalombiztosítási hozzájárulás teljes idejét.
A felülvizsgálatot a rokkantnyugdíjas is kérheti, ha egészségi állapota javult, illetve rosszabbodott.
Minden felülvizsgálat után az orvosszakértő újabb végzést ad ki, amellyel megállapítja ugyanannak a rokkantsági foknak a megtartását, egy más rokkantsági fokba való besorolását vagy a munkaképesség visszanyerését. A rokkantsági besorolás módosulása vagy megszűnése az orvosi végzés kibocsátását követő hónaptól lép érvénybe.
Kötelezettségek
A rokkantnyugdíjasok kötelesek részt venni azokban a programokban, amelyeket az orvosszakértő egészségük visszaszerzéséért előír (kivételt azok a rokkantnyugdíjasok képeznek, akiket a törvény nem kötelez az orvosi felülvizsgálatra). Ha valaki saját hibájából kifolyólag nem vesz részt az előírt programban, a nyugdíj folyósítását felfüggesztik.
*
A korhatárnyugdíj feltételeinek elérésekor a rokkantnyugdíj korhatárnyugdíjjá alakul át. Ebben az esetben hivatalból a legelőnyösebb nyugdíjösszeget adják. Az I. fokú rokkantnyugdíjasnak a gondozási segély továbbra is jár.
