Tizenkét évvel ezelőtt a két Németországot egyesítő Helmut Kohl egykori kancellár kereszténydemokrata pártját (CDU) több mint hatmillió márkára büntette a bíróság, mert bebizonyosodott, hogy a pártkasszát adócsalásból származó pénzzel is gyarapították. Helmut Kohl, a nemzeti hős, bár akkor már nem volt kancellár, "csak" pártelnök, politikusként ott és azonnal megbukott.
Köztudott, hogy minálunk sem becsületből fonják a párterkölcsöt, milliárdokra rúgnak a bújtatott támogatások, különféle forrásokból származó bevételek. A két kedvenc a csempészet és az adócsalás. Idevonatkozó törvényeink annyira képlékenyek, hogy az elmúlt több mint két évtizedben az igazságszolgáltatás egyelten valós eredményt sem tudott felmutatni.
2010. január elsejétől számottevően nőtt a dohányáru-illeték. Az intézkedés logikus következménye a vámorgazdaság azonnali meglódulása. Éppen a hatóság ne tudta volna ezt? Persze hogy tudta, de a rosta lika talán még tágult is, nemhogy szűkült volna. Becslések szerint naponta legalább egy kamionnyi csempészett cigaretta érkezik Romániába, de évente legfeljebb egytucatnyit foglalnak le. És híznak tovább a (kormány)pártkasszák. Létezik egyébként egy közismeretlen intézmény, az Állandó Választási Hatóság, amelynek az a feladata, hogy ellenőrizze a politikai pártok pénzügyeit. Ha tudjuk azonban, hogy az igazgatóságba a pártok delegálják a vezetőket, akkor már mindent tudunk, azt is, hogy miért nem hallunk az intézményről.
1992—1995 között, a boszniai háború idején a Temesvár—Zsombolya—Kikinda útvonalon csinos pénzeket vágott zsebre, aki naponta üzemanyagot csempészett Jugoszláviába tíz-húsz-harminc literenként. Igazán nagyot tépni azonban a tartálykocsikkal lehetett. A hétköznapi halandók számára természetesen maradt a kiskereskedelem, szemet hunytak fölötte, mert a rendőröknek és a vámosoknak csúsztatott baksisból a pártoknak is juttatni kellett, nem is keveset. A szervezett nagybani üzemanyag-csempészet biztonságát magas rangú állam- és pártférfiak szavatolták. Iliescu és Năstase Romániája szülte a milliárdos csempészüzlet akkori nagyjait, a pártkassza és a saját buksza feltöltésének professzorait. És nem igazán tanítvány, aki nem múlja felül mesterét. A pártok pénzügyeibe csak kevesen láthatnak bele, a könyvvitel, már ami van, ma sem tartozik a kívülállókra.
Történt, hogy ez év januárjában a kormányzó Demokrata Liberális Párt Ialomiţa megyei elnökének udvarában gázolajlerakatot találtak, nyilván, az ellenpárt feljelentésére. Dicséretes eredménnyel üzleteltek, egyetlen esztendő alatt hatvanötmillió eurós forgalmat bonyolítottak le anélkül, hogy illetéket fizettek volna. A DLP megyei elnöke óriásit kaszált: indulástól lebukásig száztízezer átlagfizetésnek megfelelő összeget lopott el a központi költségvetésből. Az eset kapcsán eljárás indult, amit rögtön közöltek a már semmin meg nem lepődő közvéleménnyel. Azóta néma csend.
A 2008-as esztendő két választási kampánya négy és fél milliárd euróba került. Most, hogy a nadrágszíjat nem kell már húzogatni, mert maga a nadrág is ráment a recesszióra, szédítőnél is szédítőbb ez az összeg. Jövőre aztán, mindegy, hogyan, de megint összejön a kampányköltség, miközben tovább hízik a korrupció és a szentek szentje, a pártkassza.
Galbács Pál
