Negyvenöt koncert, tizenkét kiállítás, két irodalmi esemény, nyolc kulturális műhely, öt konferencia, ezeken kívül még hét befogadott rendezvény; 147 zenész, 53 képzőművész, 78 író, költő volt meghívottja, résztvevője, fellépője, bemutatkozója e rendezvényeknek — melyeket mintegy hatezres közönség látogatott. Ez az Árkosi Művelődési Központ tavalyi statisztikája.
És a számok azt mutatják, a Szentkereszty-kastély a köré kialakított kiállítóterekkel, műhelyekkel immár valóságos művelődési központtá vált, már nem csupán az egyszeri események bemutatóhelye, és nem is az ilyen-olyan pályázatok révén megvalósított művészeti táboroké, melyekből a helyi közönség édeskeveset kap, de a háromszéki, székelyföldi és egyre inkább az erdélyi művészeti élet egyfajta szervezője is. Egyszóval élővé, a kulturális vérkeringésbe aktívan bekapcsolódóvá és ezáltal egyre inkább kedveltté is lett a sepsiszentgyörgyiek körében az árkosi központ. Bár ez még nem elég, van helye a még jobbnak, még többnek — állítja Kopacz Attila, az Árkosi Művelődési Központ vezetője.
Kétségtelen, az árkosi központ erőssége a zene, természetes hát, hogy idei terveik elősorolását Kopacz Attila ezzel a műfajjal kezdi. A már bevált és igényelt kamarazenei koncerteket a brassói filharmonikusok folytatják, ezek mellé néhány csemegét is ígér az igazgató. Májusban a székelyudvarhelyi gitárfesztiválon fellépők legjava bemutatkozik a háromszéki közönségnek is, ilyen sem volt még minálunk. A Plugor Sándor Művészeti Líceum "kibékült" a központtal, olyannyira, hogy márciustól a klasszikus zenei tantárgyversenyeik megyei szakaszának egy részét Árkoson mutatják be, és májusban is bekapcsolódnak a központ legrégibb, folytonosan szervezett rendezvényébe, a Fiatal Tehetségek Gálájába. Melynek egyik koncertjét — a tavalyi premier sikere indokolja — ezúttal is Sepsiszentgyörgyön tartják, lehetőleg szabadtéren. És még folytatható a zenei csemegék sorolása, egy Jean Michel Jarre-szerű, nem annyira látványában, mint műfajában hasonlatos koncerttel például — mint látható, a programok szervezésében, a kínálat színesítésével az igazgató arra törekszik, különböző érdeklődésű közönségrétegeket szólítson meg, vonzzon Árokosra.
A tervezett irodalmi rendezvények egyelőre még elképzelések szintjén, ezek többnyire pályázatfüggőek. Ami biztos: az Erdélyi Magyar Írók Ligájának, az E-MIL-nek állandósulni látszik Árkoson a szeptemberi tábora, ezenkívül az Orbán János Dénesék által körútként szervezett könyvbemutatók, író-olvasó találkozók egyik állomása, miként eddig, úgy ezután is a Szentkereszty-kastély lesz.
A képzőművészeti "felhozatalt" a Baász-emlékév határozza meg, az Istálló Galériában a ma délutáni kiállításmegnyitó csupán első stációja e rendezvényfolyamnak. Amúgy indokolt is az árkosi emlékkiállítás, 1976—77-ben az Istálló Galéria szomszédságában, a néhai Agronómusok Házában lakott Baász Imre, ha akkoriban nem lett volna szigorúan védett "objektum" a Szentkereszty-kastély, bizonnyal már ő átalakította volna az egykori istállót kiállítótérré. Mely idén is érdekes tárlatokat kínál a képzőművészet iránt érdeklődőknek, kicsit tágítva itt is a kört: ha ez idáig többnyire a sepsiszentgyörgyi alkotókat hívták Árkosra, ezután azt szeretnék megmutatni, mi van még a nagyvilágban. Nem porlik a szikla, nem fogy a maroknyi székely, azaz akadna még jócskán, kit bemutatni szűkebb pátriánkban is, de ne állandóan csak magunkat nézzük, mondja Kopacz Attila, s a meghívandó vendégek sora is nyitott — így hát a neveket majd menet közben.
