A B8-vitamint (vagy B7), a biotint (C1OH16O3N2S) napjainkban gyakrabban jelölik H-vitaminként, a német Haut und Haar (bőr és haj) szavak kezdőbetűjével, mivel kéntartalma miatt felelős bőrünk, hajunk, körmünk egészségéért (is). És mert testünk szépségének megőrzéséhez (bőrünk egészséges színe, hajunk selymessége és dússága, körmünk egyenletes vastagsága és épsége) a helyes táplálkozás vezet, elmondhatjuk, hogy a legolcsóbb szépségszalon a természet.
Az 1927-ben felfedezett biotin (akárcsak sok más felfedezés) a véletlennek köszönheti megismerését. Egy más irányú kísérlet során arra figyeltek fel, hogy a nyers tojásfehérje egyik összetevője, az avidin a bélben a biotinhoz (akkor még csak feltételezett "jótevőnk") tapadva megakadályozza hasznos hatásának érvényesülését. Ugyanekkor azt is tapasztalták, hogy a tojásfehérje sütve, főzve elveszti az avidin — vitaminunk vonatkozásában — gátló hatását.
Megállapításaik még jó ideig figyelmen kívül maradtak, míg 1949-ben Goldberg és Steinbach fumársavból szintetikus úton előállította a tiszta, ún. D-biotint. 1950-ben arra is rájöttek, hogy a biotint (egészséges táplálkozás és megfelelő fehérjebevitel esetén) a bélbaktériumok is előállítják a szükséges mennyiségben. A biotinból igen kis mennyiség ellátja azokat a feladatokat, amelyeket szervezetünk "rábíz". Egy 70 kg-os felnőtt számára ez 0,01—0,2 mg.
Testi szépségünk e három tényezőjén (bőr, haj, köröm) kívül a biotinnak jelentős a részvétele a glükóz (szénhidrát) anyagcseréjében, együttműködve a hasnyálmirigy inzulinhormonjával (beindítja a glükokináz koenzim termelődését). Ebből következik, hogy nagyobb adag biotin (napi 16 mg) jelentősen javíthatja a cukorbetegek glükózanyagcseréjét.
Minthogy idegrendszerünk energiaforrása szintén a glükóz (legalább 80—100 mg 100 ml vérben), ennek a koncentrációnak a csökkenése rendellenes idegrendszeri tünetekben nyilvánulhat meg. A nők átlagban kevesebbet (300 mg-ot), a férfiak többet (400 mg-ot) képesek "tárolni", ezért a nők glükózszintje hamarabb csökkenhet, így az idegi tünetek is hamarabb, illetve sűrűbben jelentkeznek (idegesség, türelmetlenség, alvászavar, depresszió).
Kiemelkedően gazdag biotinban a földimogyoró (0,077 mg/100 g-ban), a lencse (0,055), a marha- és sertésmáj (0,04—0,042), a sajt (0,027—0,012), a szója (0,025), a mák és a tojássárgája (0,023), a csiperkegomba (0,013), továbbá a zöldbab, a zöldborsó, a petrezselyem, a sóska is tartalmaz (0,009) biotint. A gyümölcsök nem tartoznak a "jó" biotinértékűek közé.
(puskasattila0809@gmail.com)
