Tulipán, frézia, írisz, jácint, nárcisz, szegfű, rózsa, csupa szín, csupa illat, szemnek gyönyörködtető — zsebnek kevésbé. Mert igaz ugyan, hogy a virágárusok Hollandiából szerzik be terméküket, ott a legnagyobb virágbörze, olcsóbban jönnek ki tehát, mint ha honi termelőktől vásárolnának, no meg a minőség sem ugyanaz, állítják, de még így sem kelendő portéka manapság a virág.
Aki máskor öt szál rózsát vásárolt kedvesének, most csak hármat, aki meg ez idáig három szál rózsát vett, most inkább három szál szegfűt, ennyire érezni a válságot — mondja az egyik virágkereskedő. Persze, ilyenkor, nőnapon s előtte azért megnő a kereslet, vágott virág a kelendő, tavasziak többnyire, de inkább az olcsóbbakból, mert hát sok nőnek kell ma ily gesztussal is hódolni — az alkalomhoz igazodva meg is nőtt az árusok száma, az Erzsébet parkban, a Szent György téren is asztalok, sátrak sokasága, közéjük "márciuskát" árusító is vegyült, megkésett egy héttel, így hát nagy üzletet nem csinál. Miként azok sem, akik más esztendőkben lopva-takarásban kendővel leplezett kosárból hóvirágot kínáltak, a tavasz hírnöke jobb időkre várva még hó alatt didereg.
