A parlament szerint az Európai Bizottságnak, az unió végrehajtó testületének menetrendet kell készítenie a prioritások megvalósításához szükséges kötelező uniós minimális normák bevezetésére. Meg kell határoznia azokat a feltételeket is, amelyek alapján a jól teljesítő tagállamokat elismerésben részesítheti, az előírásokat be nem tartókat pedig szankcionálhatja. Az a gyakorlat, hogy több uniós tagállam hazatelepíti a romákat abba az országba, ahonnan érkeztek, az elfogadott állásfoglalás szerint "félelmet és aggodalmat váltott ki a romák között, és aggasztó mértékűvé növelte a rasszizmust és diszkriminációt". A készülő uniós stratégiának foglalkoznia kell az alapvető jogok megsértésének minden formájával, köztük a diszkriminációval, a szegregációval, a gyűlöletbeszéddel, az etnikai alapú megkülönböztetéssel, az ujjlenyomatok jogellenes rögzítésével, a jogellenes kilakoltatással és kiutasítással — foglaltak állást a képviselők.
Az EP olyan uniós szervek létrehozását szorgalmazza, amelyek gondoskodnának arról, hogy az EU-támogatások a jó helyi kezdeményezéseknek jussanak. Emellett javasolja, hogy bővítsék az uniós alapok körét, és így a fejlesztések mellett a közszolgáltatások javítását célzó projektek is részesülhessenek belőlük. Az EB várhatóan április 5-én ismerteti tervezetét, majd a tagállamok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács június 24-i ülésén fogadhatja el a romák integrációjának uniós keretstratégiáját. Járóka Lívia szerint — és ezt az álláspontját most az EP elfogadta — a stratégiának a diszkrimináció és a szegénység elleni küzdelem párhuzamos erősítésén kell alapulnia. Az EP egyetlen roma tagja abból indult ki, hogy a roma népesség problémáját nem elsősorban etnikai szempontból kell megközelíteni. Szerinte a szegénység speciális formájáról — a gazdasági vérkeringésből kikerült, képzetlen rétegek falusi, illetve városkörnyéki területeken koncentrálódó nyomoráról — van szó.