Interjú Búr Gábor Afrika-szakértővelKadhafi végnapjai

2011. március 10., csütörtök, Világfigyelő

Egyéni kínzási módszerek, tömegbe lövetés, személyes karizma és olajjövedelmek. Egy diktátor hadviselése utolsó vérig. A mindennapi.hu riportere Búr Gábor Afrika-szakértőt kérdezte.

— Kadhafi sajátos viselkedésével elkülönül a többi arab diktátortól. A líbiai diktatúra célkitűzéseiben is eltér a tunéziai és az egyiptomi rezsimtől?
— Alapvetően Líbia ugyanannak a folyamatnak a része, ami az arab világban és az Arab-félszigeten nyomon követhető. Tunézia és Egyiptom konszolidált diktatúra, Líbia az utóbbi 42 évben hatalmas cikcakkokat írt le, diktátora elnyomó apparátusával "egyéni" kínzási módszereket használt.
— Ez a rendszer nem adja meg ­könnyen magát.
— Figyelemre méltó az is, hogy míg a tunéziai és az egyiptomi vezető viszonylag könnyen lemondott hatalmáról — emlékszünk, Mubarak rövid időn belül vörös-tengeri villájában vagy szaúd-arábiai gyógykezelésén "termett" —, addig Kadhafi a maga fiatalos 68 évével azt állítja, hogy utolsó leheletéig kitart. Ez azonban nem ígéretes a dolgok végkifejletét illetően, hiszen nemcsak azt jelenti, hogy a diktátor saját vérével nem akar spórolni, hanem azt is, hogy a felkelőkével sem — ami az eddigieknél jóval több halálos áldozatot jelenthet majd.
— Kadhafi úgy tűnik, erőre kapott. Pedig a múlt héten még azt feltételezhettük, hogy egy kétségbeesett, bukott diktátor utóvédharcát látjuk. A felkelők most már nemzetközi beavatkozást sürgetnek.
— Kadhafi pár nap alatt sok várost visszafoglalt, vagy azokat körbevették csapatai, patthelyzet alakult ki, ahol az ezredes módszerei is változnak. Alanyi jogon mindenki pénzt kap, aki mellé szegődik, a felkelőket pedig láthatóan a frontális roham helyett inkább ki akarja éheztetni. A felkelők egyre kétségbeesettebben kérik a NATO-t légicsapásokra, kérdés, mi lesz ebből.
— A nemzetközi média nem lehet jelen, nem közvetíthet megfelelő módon. Bár most már Tripoliba is megérkeztek a tudósítók, eddig csak Kelet-Líbiáig jutott a BBC és a CNN munkatársa.
— Igen, éppen ezért a hírek rendkívül ellentmondásosak. Egyszer azt halljuk, hogy a tüntetőket repülőgépekből lövik, aztán kijelentik, hogy helikopterekből, majd arról értesülünk, hogy nem is tüntetőket lőnek, hanem fegyverraktárakat, végül pedig nem bombáznak, hanem géppuskáznak. Végül kiderül, hogy a Kadhafi fiai által parancsolt három elitegység lövöldözött, a pilóták pedig vagy gyakorlatlanok voltak, vagy tudatosan mellé céloznak. Káosz van. A líbiai diktatúra sajátossága az is, hogy Tunéziával, Egyiptommal és Ománnal ellentétben — ahol a nemzetközi és az arab média (az al-Dzsazíra és az al-Arabija) együtt közvetít — a szemtanúk jól vagy rosszul kicsempészett adataival kell beérnie a világnak. Kadhafi soha nem engedte a nemzetközi média jelenlétét, független hírforrás tehát nincs az országban.
— Mi a jelentősége a nemzetközi szankcióknak? Valódi nyugati állásfoglalást jelentenek, vagy inkább csak diplomáciai, politikai fogásnak számítanak?
— Jelen pillanatban az angolok, a kanadaiak, az amerikaiak és a svájciak már befagyasztották a Kadhafihoz köthető vagyonokat, Olaszország ezt a mai napig nem tette meg. A szankcióknak inkább demonstratív jelentőségük van, és a szankciót meghozók inkább saját közvéleményük előtt szeretnének jó pontokat gyűjteni. Az arab pénzek pedig régóta nem csupán Nyugat-Európába kerülnek, egy diktátor saját arab térségét vagy akár Ázsiát is választhatja pénze biztonságba helyezésének helyszínéül.
— Hogy tudott negyven évig fönnmaradni Kadhafi rendszere?
— Ez legnagyobb részben az olajjövedelmeknek köszönhető. Egyiptomhoz és Tunéziához képest az életszínvonal Líbiában lényegesen magasabb. De köszönhető a bipoláris szembenállásnak is és természetesen a személyes karizma mellett a jó hatalmi érzéknek. Emellett Líbiában egyáltalán nem létezik civil társadalom: az állam működése a klánok egyensúlyát jelentette. Kadhafi "nagysága" abban is állt, hogy ki tudott egyezni a klánok vezetőivel, befolyásukat vissza tudta szorítani. Ehhez kellettek hihetetlen kemény diktatúraeszközei, ugyanakkor kaméleontermészetére is szüksége volt. Kadhafi politikai vargabetűket írt le: volt a nemzetközi terrorizmus nyílt támogatója, a szaharai kiképzőtáborokban Líbiát a nemzetközi terrorizmus bástyájává tette, majd egy éles fordulattal a Nyugat szövetségesévé lépett elő. Észak-Koreától és Pakisztántól titokban a nukleáris technológiára szerzett "receptet", megpróbált mindenféle tömegpusztító fegyvert — vegyi és biológiai fegyvereket egyaránt — előállítani, majd 180 fokos fordulattal feladta mindezt, kiteregette a kártyáit, és felszámolta a kísérleti telepeket, laboratóriumokat. Néha a befolyása alatt álló, ellenőrzött sajtót is arra használta, hogy a jó diktátor szerepében tűnjön fel, például amikor a média az ő parancsára bírálni kezdte a rezsimet, aminek "hatására" Kadhafi "változtatott" a rendszeren. A diktátor semmitől sem riadt vissza. Önpuccsokat is végrehajtott, ez növelte népszerűségét, és lehetőséget adott az ellenséggel való leszámolásra.
Udvarhelyi Erzsébet (mindennapi.hu)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2011-03-10: Világfigyelő - :

EP-állásfoglalás a romák védelmében (Megszavazták Járóka Lívia előterjesztését)

A romáknak elfogadhatatlan mértékű kirekesztéssel, az emberi jogok megsértésével, súlyos megbélyegzéssel kell szembenézniük, diszkrimináció éri őket a köz- és a magánéletben egyaránt — olvasható az állásfoglalásban, amelyet 576 igen, 32 nem és 60 tartózkodás mellett fogadott el az Európai Parlament.
2011-03-10: Világfigyelő - Farkas Réka:

Röviden

Kövér a választójogról
Nincsen első és másodosztályú magyar állampolgár; ugyanazon jogok illetnek meg mindenkit, a nem Magyarországon élő magyarok parlamenti képviseletének formáját azonban még ki kell dolgozni — jelentette ki Kövér László a nyugat-bácskai Bácsgyulafalván rendezett lakossági fórumon tegnap. A politikus szerint két lehetőség képzelhető el: az egyik megoldás szerint a külhoni magyar állampolgárok csak a pártokra voksolhatnának, egyéni képviselőkre nem, mert annak feltétele a helyben lakás. Arra is van azonban európai példa, hogy az anyaországon kívül élő állampolgárok speciális választójogi megoldással maguk közül delegálnak képviselőt a parlamentbe — közölte a házelnök. A határokon kívül élő magyar állampolgárok országgyűlési képviseletének technikai részleteiről fél éven belül, az új alkotmány elfogadását követően születhet döntés — tette hozzá Kövér.