ÁlláspontElszakadni!

2011. március 11., péntek, Nyílttér

A magamfajta mezei RMDSZ-tagnak nem lehet nagyobb elégtétele, mint az, hogy óhaja meghallgatásra talál. Ter­mészetesen tudom, hogy Ke­lemen Hunor nem az én Há­rom­székben megjelent írásom (Pártinfláció évadja, 2010. december 21.) olvastán választotta Kolozsvárt az RMDSZ elnöki székhelyéül, de azt bizonyára érzékelte (hozzám hasonlóan), hogy az erdélyi magyarság színe-java (sajnos) nem Maros­vásárhe­lyen lakik, hanem a még 19 százaléknyit sem elérő Kolozs­váron.

Ugyanakkor azt is remélem, hogy elszakadása az egykori székely fővárostól előjele egy más — nevezetesen markói — elszakadásnak. Rá­kénysze­rí­tet­ték (ellenőrzésképp?) egy markói elkötelezettségű ,,politikai alelnök" (??) és ,,főtitkár" (??) alárendelését (fölé rendelését?), a tisztségre alkalmatlan Borbély Lászlót, illetve Kovács urat, mondván, hogy eme tisztségekről majd demokratikusan szavaznak. Jól mondta Eckstein-Kovács: semmi szükség ezekre az elnök szuverén tevékenységét gátló tisztségekre.
Mi, az egyszerű, mezei RMDSZ-tagok nem a ,,hagyományokat folytató" Kele­men Hunort várjuk. Nincs azzal gond, hogy ő lett a megválasztott elnök, de azzal már baj lenne, ha a sem hideg, sem meleg markói vonalat folytatná.
Legyen első dolga leegyszerűsíteni a túlméretezett, nehézkes és drága RMDSZ-bürokráciát.
Második dolga legyen felfuttatni az eddig semmibe vett kolozsvári magyarság politikai kép­viseletét, és hagyja a múlt rossz emlékének a marosvásárhelyi négyes-ötös klik­ket. Betartva ígéretét, forduljon (ne csak szavakban) a vidék magyarsága felé. Őket hallgassa meg, véleményük legyen programja.
Rögtön a legközelebbi gondja legyen felvenni a kapcsolatot az erdélyi románság hiteles és magyarbarát képvi­selőivel, amely kapcsolatból akár az autonómia is megszülethet (előbb-utóbb). Erre ugyan­is semmi remény a románság támogatása nélkül. Erre eddig egyetlen magyar párt, szövetség nem alapozott. A rivális magyar alakulatokkal nem kell komolyabban foglalkoznia.
Ami az anyaország pártjait, kormányát illeti: őket az alkotmány kötelezi a Kárpát-medencei magyarság erkölcsi és anyagi támogatására. Ezért nem kell sem a bal-, sem a jobboldalnak gazsulálnia. Egyéb­ként létezett hiteles magyar baloldal és liberalizmus is, de ezeket ma utódkommunistáknak, illetve globálkapitalistáknak nevezzük.
Végül: csak addig kell a sokszorosan szorosra csomózott demokrata-liberális szövetséget tiszteletben tartania, ameddig három fontos elvárásunk teljesítését nem csak vállalják, hanem tesznek is érte: a kisebbségi törvény elfogadása, a regionális átrendezés (székelyföldi tömörüléssel) és a független magyar felsőoktatás. Ezek esetében határidőket kell kitűzni, és betartásukat el kell várni szövetségeseinktől.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 507
szavazógép
2011-03-11: Nyílttér - :

Az utca hangja

BALOGH JÓZSEF, Sepsiszentgyörgy: Adófizetés szempontjából a Tavasz utca úgynevezett elit övezetnek számít, a valóságban ellenben ennek ellenkezőjét tapasztaljuk: az úton nincs aszfalt, szegélykő hiányában nem tudni, meddig tart a járhatatlan járda, időnként mi, lakók kavicsozunk. Nem járt ott a télen hónyomó, nem takarítanak rendszeresen. Miért vagyunk mi a város mostoha lakói?
2011-03-11: Nyílttér - Fekete Réka:

Ügyeskedő gázellenőrök (Szóvá tesszük)

Sepsiszentgyörgyön több lakó jelezte az egyik gázvezeték-ellenőrző cégnek, hogy miután velük szerződést kötött a kétévenkénti kötelező ellenőrzésre, és kifizette a szolgáltatást, egy brassói vállalkozó ugyanezért kereste fel, ellenőrizte a csöveket, majd a legközelebbi gázszámlán megjelent a kifizetendő összeg. Kétszer fizettek ugyanazért, először ötven lejt, másodszor hetvenkettőt.