Várkonyi Zoltán színész-rendező nem kis feladatra vállalkozott, amikor 1965-ben elkészítette Jókai Mór remekművének filmváltozatát, A kőszívű ember fiait. Várkonyi addig nem rendezett nagyszabású történelmi filmet, és csak ezután fogja celluloidszalagra vinni Jókai más remekműveit, mint pl. az Egy magyar nábob címűt, ennek folytatását, a Kárpáthy Zoltánt vagy 1968-ban Gárdonyi Géza ugyancsak halhatatlan művét, az Egri csillagokat.
Nem volt kis feladat a korhű díszletek, ruhák elkészítése sem, de bámulattal szólhatunk Hildebrand István operatőri munkájáról is, aki bravúros leleményességgel oldja meg, hogy felvételei jól megkomponált, erőteljes sodrású képekben mutassák meg a harctereken és a lelkekben dúló küzdelmet.
Érdekes dilemma lehetett az 1848-as történelmi eseményekhez vagy a Jókai Mór regényéhez való hűség kérdése. Mert mind az irodalom kedvelői, mind a filmbarátok tudják, hogy a művészi alkotás nem képezi le hűen a valóságot. Várkonyi ugyan a regényt filmesíti meg, de nem rugaszkodik el a korabeli valós történelmi eseményektől sem, filmjének a ma számára is van mondanivalója. A fantázia szárnyalása, esetenként a cselekményesség túlzása, a kalandos fordulatosság viszont a tényektől való elrugaszkodást jelenti. De mind a nagyszerű regény, mind a belőle készült film az összecsapások indítóokait is képes megmutatni, és sok esetben a szemet gyönyörködtető tabló előny, mert mélyebb összefüggések megértésére ösztönzi a nézőt.
Filmnézés közben ne feledkezzünk meg arról, hogy a forradalom idején a 23 éves Jókai Mór nemcsak szemlélője, szenvedője, hanem alakítója is néhány fontos eseménynek. Nem véletlen tehát, ha az 1869-re elkészült A kőszívű ember fiaiban annak a szabadságharcnak a hősi eposzát írja meg, melyben maga is részt vett.
Elsősorban a regény szerzőjének, másodsorban a film alkotóinak és minden színésznek elsődleges célja a hazaszeretet érzésének erősítse volt. Érdekes és mozgalmas történettel szolgálnak, a moziélmény és az izgalom örömében részesítenek, ezáltal lehetővé teszik számunkra a hősökkel való teljes érzelmi azonosulást, az első filmkockáktól kezdve, amikor a császárhű Baradlay Kázmér halála után a fiúk apjuk végakarata ellenére az erős jellemű, forradalmár lelkületű Baradlayné biztatására 1848 ügye mellé állnak. És fenntartják az élményteremtést egészen az utolsó képekig, amikor az anya magához öleli legkisebb fia, Jenő golyó szaggatta mellényét. Nagyszerű partnerek ebben a kor kitűnő színészei: Sulyok Mária (Baradlayné), Bitskei Tibor (Baradlay Ödön), Mécs Károly (Baradlay Richárd), Tordy Géza (Baradlay Jenő), Béres Ilona (Alphonsine), Básti Lajos (Ridegvári Rudolf), Nagy Attila (Palvitz Ottó), Haynau osztrák táborszernagy szerepében pedig a film rendezője, Várkonyi Zoltán remekel. Pár percre feltűnik Páger Antal, Bárdy György, Básti Lajos, Major Tamás, Benkő Gyula, Bessenyei Ferenc, Bujtor István is.
Néhány, művészileg kitűnően megoldott epizódra fel kell hívnunk a figyelmet. Ilyen Baradlay Kázmér haldoklása, végrendeletének tollbamondása. Jól sikerült Ödön Oroszországból való hazajövetelének bemutatása, a farkastámadás visszaverése. Szépen megkomponáltak a bécsi báljelenetek, látványosak a Magyarországra hazatérő, Baradlay Richárd vezette huszárszázad kalandos útjának helyszínei. Gyönyörűek a gazdagon hímzett magyar huszárruhák, szépek és jól megoldottak a lovas jelenetek. Az alkotók operatőri, színészi és dublőrbravúrokkal mutatják be Budavár ostromát, a várat elfoglaló osztrák megszállók elleni bátor támadásokat. Művészileg egyedülálló megoldás a bírósági jelenet a magyar vért követelő osztrák bírákkal és idegen vért soha ki nem oltó legkisebb Baradlay fiúval, Jenővel. Jó lenne minden nézőnek megéreznie: ennek a jelenetnek nem az a lényege, hogy az osztrák hadbírók nem tudják, melyik magyar névnek felel meg az Eugen és melyiknek az Edmund, hanem az az embertelen cselekedet, ahogyan lecsap ez a katonamundért öltött vérszomjas sátán, ez a százfejű sas-sárkány. És szemtanúi vagyunk az oly sokszor hallott jellegzetesen magyar történetnek: a legkisebb fiú feláldozza magát a legnagyobbért. És miként Baradlay Jenő testvére, Baradlay Ödön helyett szembenéz a kivégzőosztaggal, Magyarország is szembenéz a sokszoros túlerővel, és a harcmezei vérveszteség mellett végül még a kegyetlen megtorlást is el kell szenvednie...
Megtekinthető az m1-en ma 19.05 (I. rész) és 21.10 (II. rész) órától.
Dr. Nagy Attila
