Egy német kutató szerint rekonstruálható az egy évtizede az afganisztáni Bamijánban tálibok által felrobbantott két óriási Buddha-szobor egyike. Erwin Emmerling, a müncheni műszaki egyetem tanára úgy véli, hogy ,,elvben" a kisebbik — 38 méter magas — szobor újra összeállítható a megőrzött töredékek felhasználásával.
Az egyik szobor helye
Emmerling, aki a műemlékek restaurálásának és elemzésének szakértője, kevesebb esélyt lát a nagyobbik, 55 méter magas Buddha "feltámasztására". Utóbbi egy 12 méter mély üregből emelkedett ki, amelyet a sziklafalba vájtak. A kisebbik Buddhát viszont csak két méter mélyről faragták ki. Az UNESCO, az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete március elején nemzetközi értekezletet tartott Párizsban, hogy a bamijáni óriás-Buddhák lerombolásának tizedik évfordulója alkalmából áttekintsék a restaurálási tervek helyzetét. A két különleges szobor Afganisztán legfőbb turisztikai nevezetessége volt, a nagyobbik egyben a világ leghatalmasabb Buddhájának is számított.
A német tudós új módszert javasol, eszerint a Buddha megmaradt darabjait szerves szilikont alkalmazó eljárással ragasztanák össze, ez jobban megfelel a térség időjárási viszonyainak, mint a hagyományos műgyantás technológia. Ehhez azonban fel kellene építeni a völgyben egy kis üzemet a töredékek konzerválására, máskülönben a mintegy 400 szikladarabot — köztük több mint kéttonnásak is — Németországba kellene szállítani, és persze onnan vissza.
A két óriási Buddha-szobor darabjait pillanatnyilag a Bamiján-völgyben létesített ideiglenes raktárakban tárolják. "Ez azonban csak néhány évig tarthat, mivel a bamijáni homokkő igen porózus, könnyen szétporlik" — mutatott rá a német szakember.
Bamiján a középkori Selyemút mentén, a mai Afganisztán középső térségében, Kabultól mintegy 260 kilométerre északnyugatra található. Fénykorában igen fontos buddhista központ volt, ahol szerzetesek ezrei éltek mindaddig, amíg a tizedik században az iszlám hódítás el nem érte ezt a szent helyet is. Emmerling kutatásai szerint a kisebbik Buddha-szobrot 544 és 595, a nagyobbikat 591 és 644 között faragták. A két Buddha hosszú köpenyei kezdetben sötétkék, rózsaszín majd később narancsszínűek voltak. A nagyobbikat később vörösre, a kisebbiket fehérre festették — állapította meg a kutató több száz töredék elemzése alapján.
Az Afganisztánban 2001 elején hatalmon volt tálib kormányzat az iszlám hit fanatikus, szélsőséges értelmezésén alapuló elveire hivatkozva minden szobrot lerombolandó bálványnak minősített, és a nemzetközi tiltakozást semmibe véve az egyedülálló bamijáni óriás-Buddháknak sem kegyelmezett. Legfőbb vallási vezetőjük, Omar molla utasítására a hegybe vájt, csaknem másfél évezredet túlélt alkotásokat 2001 márciusában ágyúval lőtték és dinamittal robbantották fel.
A lerombolt óriás Buddha-szobrok rekonstrukciójára vagy pótlására vonatkozólag számos elképzelés született, de mindmáig csak a töredékeket próbálták konzerválni a helyszínen.
