A manapság egészségesnek tartott, ám drága ételekhez hasonlóakat — gabonaféléket, halat, tengeri hínárt — fogyaszthatott annak idején Szent Patrik, Írország védőszentje — állapította meg az a kutató, aki az 5. századi írországi étkezési szokásokat tanulmányozta.
Regina Sexton élelmiszer-történész szerint a korabeli szerzetesek feljegyzései azt mutatják, hogy a keresztény hittérítőként Írországban élt Patrik táplálékát gabonafélék, tejtermékek, mint például aludttej, annak ízesített változatai, kemény és puha sajtok alkották. "Nyugodtan mondhatjuk, hogy az elhízás nem volt probléma azokban az időkben, az élelmiszer-ellátás a szezonális, egészséges termékekre alapult, és a mai viszonyokhoz képest igencsak szerény volt" — magyarázta a University College Cork kutatója. A majdani szentnek, aki az 5. század elején rabszolgaként érkezett brit földről egy valószínűleg hosszú és éhséggel kísért úton az Ír-szigetre, be kellett érnie zabkásával, zabkásalevessel és tésztaszerű ételekkel. Különlegességként fogyaszthatott tyúk- és lúdtojást, mézet, tengeri hínárt és almát, fűszerként pedig vadfokhagymát és vízitormát. Az ír menü része volt ebben az időben a hal — lazac, pisztráng, angolna — és a sertéshús is. A lapos kenyeret zabból és árpából készítették, esetleg egy kis rozsból vagy a sokkal különlegesebbnek tartott búzából. "Ironikus, hogy az akkor elérhető élelmiszerek többségét ma egészséges élelmiszernek nevezzük, amelyek drágábban szerezhetők be" — hangoztatta Sexton.
Szent Patrik, Írország védőszentjének napját március 17-én ünneplik. Emléknapja alkalmából Sepsiszentgyörgyön ma a Gyulafehérvári Caritas szervez rendezvényt.
