A líbiai kormány azonnali tűzszünetet hirdetett, elrendelve a katonai műveletek leállítását — jelentette be tegnap délután az ország külügyminisztere. Pár órával korábban az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) Líbia fölötti légtérzárlatot jelentő határozatot fogadott el. Músza Kusza külügyminiszter az állami televízióban közvetített nyilatkozatában kijelentette: az ENSZ tagállamaként Líbia köteles tiszteletben tartani a BT határozatait. A váratlan lépést a külügyminiszter a polgári lakosság védelmével indokolta.
Kusza bejelentése éles ellentétben áll Moammer Kadhafi líbiai vezető csütörtök esti harcias nyilatkozatával. Kadhafi röviddel a BT-határozat elfogadása előtt azzal fenyegetőzött, hogy a kormányerők hamarosan elfoglalják a felkelők kezén levő Bengázit, és könyörtelenül leszámolnak az árulókkal. A NATO eközben bejelentette, megvitatja, milyen szerepet vállaljon az ENSZ-felhatalmazás alapján indítandó líbiai hadműveletekben.
Obama ultimátumot intézett Kadhafihoz
Moammer Kadhafi líbiai vezető erőinek haladéktalanul abba kell hagyniuk Bengázi támadását, és ki kell vonulniuk másik három városból — jelentette ki tegnap Barack Obama amerikai elnök, miután a Fehér Házban fogadta a republikánusok és a demokraták kongresszusi vezetőit. Az elnök követelte, hogy a Kadhafi-rezsim állítsa helyre a támadott települések víz- és áramellátását, s tegye lehetővé a humanitárius segély eljuttatását a lakossághoz. "Ezek a feltételek nem képezik vita tárgyát" — jelentette ki Barack Obama, aki kilátásba helyezte, hogy amennyiben a líbiai vezetés nem teljesíti a követeléseket, Washington és szövetségesei érvényt szereznek a BT csütörtöki, a katonai erő alkalmazására is feljogosító határozatának. A Pentagon azt is bejelentette, az Egyesült Államok a líbiai erőszakcselekményekre adott válasz részeként újabb partraszállító hajókat vezényel a Földközi-tenger térségébe.
Bevethető a brit légierő
Nagy-Britannia támadó és felderítő repülőgépekkel csatlakozik a Líbiával kapcsolatos ENSZ-határozat betartatását célzó nemzetközi művelethez — közölte tegnap a londoni parlamentben a brit miniszterelnök. David Cameron nem sokkal később egy pártrendezvényen ugyanakkor leszögezte: "Líbiából nem lesz újabb Irak." Cameron a brit parlament alsóházában közölte a képviselőkkel: a védelmi miniszterrel együtt utasította a brit fegyveres erők vezérkari főnökét arra, hogy a szövetségesekkel sürgős együttműködésben tegye meg az ENSZ-határozat érvényesítéséhez szükséges megfelelő katonai intézkedéseket. Arra a képviselői felvetésre, hogy a Biztonsági Tanács határozatát végre lehet-e hajtani líbiai rendszerváltás nélkül, a kormányfő gyakorlatilag nemmel válaszolt, mondván: Nagy-Britannia — sok más országgal együtt — már eddig is azt hangoztatta, Kadhafinak távoznia kell annak érdekében, hogy Líbiának békés, sikeres és demokratikus jövője lehessen, és ez az álláspont továbbra is érvényes. "Szinte lehetetlen elképzelni Líbia jövőjét úgy, hogy abban Kadhafinak is része legyen" — fogalmazott a brit miniszterelnök.
Cameron szerint a fellépés Nagy-Britannia nemzeti érdekeit is szolgálja, mivel brit nemzeti érdek, hogy az "Európa szélein" levő országokban nyitottabb, demokratikusabb rendszerek fejlődhessenek ki. Ha Kadhafi támadása saját népe ellen sikerrel jár, Líbia ismét páriaállammá válna, "fekéllyé Európa déli határain", olyan országgá, amely konfliktust exportál, és amelynek polgárai százezrével menekülnének, hatalmas nyomást gyakorolva Európára — fogalmazott a brit kormányfő.
Párizs nem akar NATO-részvételt
Franciaország megerősítette, hogy nem szeretné, ha a NATO részt venne a Líbiában tervezett katonai intervencióban — közölte tegnap Párizsban a francia külügyi szóvivő, miután az atlanti szövetség jelezte: véglegesíti a "megfelelő fellépés" tervezését Líbia ügyében. "Franciaország álláspontja a kezdetek óta változatlan" — mondta Bernard Valero. Hozzátette: "Nem gondoljuk, hogy jó jelzés lenne, ha a NATO avatkozna be egy arab országban." Közben Alain Juppé külügyminiszter azt közölte, hogy minden készen áll a katonai akció megindításához, de a szombati párizsi csúcstalálkozónak előbb elemeznie kell a líbiai kormány által meghirdetett tűzszünetet, és levonnia a következtetéseket.
Németország nem vesz részt egy Líbia elleni esetleges katonai akcióban — erősítette meg tegnap a Bundestagban előterjesztett rendkívüli kormánynyilatkozatában Guido Westerwelle külügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy Moammer Kadhafinak be kell szüntetnie a líbiai nép elleni terrorcselekményeket, és haladéktalanul távoznia kell a hatalomból. Az esetleges katonai beavatkozást azonban Németország nem támogatja — hangoztatta Westerwelle, hozzáfűzve: ilyen esetben nincs tisztán "sebészi beavatkozás", az intervenció óhatatlanul is polgári áldozatokkal jár.
Nem várható háború
Kizárt, hogy az irakihoz vagy afganisztánihoz hasonló átfogó nemzetközi hadművelet induljon Líbia ellen, nyugati szárazföldi haderő biztosan nem fog az észak-afrikai ország területére lépni — mondta Tálas Péter magyar biztonságpolitikai szakértő tegnap az MTI-nek. A Líbia elleni háború több szempontból is kizárt. Gigantikus területű (1,7 millió négyzetkilométer) országról van szó, egy ilyen akció katonailag kivihetetlen lenne a Nyugat számára. Ennél fontosabb, hogy nincs meg a nemzetközi politikai akarat, az ehhez szükséges újabb BT-határozatot az oroszok és a kínaiak már megvétóznák — foglalt állást a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutató Intézet vezetője. A szakértő rámutatott: a Nyugat egyértelműen Moammer Kadhafi vezető bukását akarja, de a líbiai nép helyett nem fogja megdönteni a jelenlegi rendszert. A nemzetközi közösség nem is támogathatja fegyveres erővel a polgárháborús feleket — hangsúlyozta.(mol)
