Alsózaturcsáról, Turóc vármegyéből Erdővidékre telepedett család sarja volt. 190 évvel ezelőtt, 1821-ben született Olaszteleken, ahol az édesapja, Zathureczki István birtokos és táblabíró volt.
Jogot végzett, és elhivatottságot érzett a katonaélet iránt. Így lett nagyon fiatalon, 1841-ben hadfi, majd a 11. Székley Határezred hadnagya. 1848 októberében főhadnagyként, majd alszázadosként részt vett a háromszéki önvédelmi harcban. A nyári hadjáratban a brassói, majd a székelyföldi hadosztály kötelékében harcolt egészen a dévai fegyverletételig. Nagyszebenben halálra ítélték, amit később tizenkét év várfogságra változtattak. Börtönből írt leveleit feldolgozták. 1856-ban szabadult amnesztiával a kufsteini börtönből. Bár Imecsfalván hunyt el 1858-ban, a baróti Zathureczky-temetőben helyezték örök nyugalomra. Síremléke ma is áll. Ide is elhelyezi az utókor március 15. alkalmával a kegyelet koszorúit.