Beszélgetés dr. Mutsushika Shigeo japán egyetemi tanárralNem tudjuk legyőzni a természetet

2011. március 26., szombat, Kitekintő

Mutsushika Shigeo politológus, a shizuokai egyetem professzora nem először látogat Sepsiszentgyörgyre. Szakmai tevékenysége kezdetén, még a nyolcvanas években került kapcsolatba a közép-kelet-európai országokkal, felesége sepsiszentgyörgyi, szakterülete is – a nemzetközi kapcsolatok tanulmányozása – tágabb régiónkhoz köti.

A Japánt érő természeti katasztrófa idején épp európai tanulmányúton tartózkodott. Sepsiszentgyörgyi látogatásakor arról kérdeztük: miként éli meg egy japán ember az ilyen természeti csapásokat, illetve azok következményeit.

– Kérem, először is fogadja együttérzésünket a nemzetét ért katasztrófa miatt. Ugyan­akkor azt hiszem, érdemes tisztázni első kézből, mennyire élik meg tragédiaként a japánok a történteket, hiszen a földrengések önöknél szinte mindennaposak.
– Amennyire értesültem, a cunami miatt több mint 20 000 ember halt meg vagy tűnt el, amire Japán történetében nem sok példát találunk. Még akkor sem, ha mi szinte folyamatosan ki vagyunk téve a természeti csapásoknak: a földrengés, a tájfun, a vulkánkitörés nagyon gyakori. Ezért alakulhatott ki már nagyon régóta a sintó filozófia, amely alapvetően abból indul ki, hogy az ember nem tudja legyőzni a természetet. Fel kell ugyan készülnünk ezekre a természeti csapásokra, de ha bekövetkeznek – miként most is –, egyebet nem tehetünk, mint várjuk, hogy elmúljon. Türelemmel, higgadtan. Ezért az idegenek csodálkoznak, hogy a japánok ekkora bajban milyen nyugodtak. Mi mindezt az őseinktől tanultuk, hiszen ilyenkor nem tudunk semmit tenni. A természeti csapás elmúltával azonban azonnal beindul az újjáépítés. A román himnuszt parafrazálva: az "ébredj, japán" állapot érvényesül. Nagyon sajnálom azokat, akik ennyit szenvedtek a katasztrófa miatt, de lehet, hogy ezután a fiatalokban, akiknek nem volt ilyen tapasztalatuk, tudatosodik a japán ember alapfilozófiája, többet fog gondolni a saját, illetve a népe és országa jövőjére, boldogulására. Ez a sokk a fiatalok számára ismét előtérbe helyezi a sintó filozófiát, az ebből fakadó mentalitást. Ez egyfajta vallás, az ember és a természet küzdelmének megfogalmazási módja, amely elsősorban a mentalitásban, a viselkedésben él, de természetesen kötődnek hozzá különböző ceremóniák. A kifejezés maga két szó ötvözete: shin Istent jelent, to pedig utat. Szabad fordításban: az Isten mindig útbaigazít.
– Mondta, hogy a japánok általában higgadtan fogadják a természeti csapásokat. De személyesen hogyan érintette, amikor meghallotta a hírt, hiszen akkor felesége és gyermeke is Japánban tartózkodott?
– A feleségemmel reggel tudtam beszélni telefonon, s akkor azt hittem, hogy a szokásos földrengés történt. Este későn a szállodában a BBC tudósítása olyan volt, mintha valamilyen katasztrófafilmet láttam volna: nem jött, hogy higgyem, mi történt. Most is nehéz elképzelnem, milyen poklot élhettek át ott az emberek. De azt is érdemes hangsúlyozni, hogy a japán és a külföldi hírügynökségek, televíziók tudósításai között nagy a különbség. Így nagyon oda kell figyelni, hogy a valóságot tényleg megértsük. Lehet, hogy a japán kormány szépíti a bajt, de lehet, hogy a külföldi újságírók forrásai nem megfelelőek. Mert az angol, a német vagy épp a román újságírók leginkább a Tokióban élő honfitársaiktól informálódnak. Márpedig ők nem rendelkeznek a japánok tapasztalatával. Például egy földrengésnél az idegenek azonnal kirohannak az épületből, a japánok egyáltalán nem.
– A továbbra is veszélyt hordozó atomkatasztrófa azon­ban korántsem a természeti csapások sorába tartozik. Hogyan tudja a japán ember a most kialakult helyzetet kezelni?
– Amióta létezik, azóta nagy vitákat kavar az atomenergia alkalmazása. Hogy mennyire lehet biztonságos az atomerőművek működése. A közeli települések lakói természetesen ellenezték az ilyen létesítmények építését a közvetlen közelükben. Másfelől azonban ismert az a tény, hogy Japán más energiaforrásokban szegény. Persze, ez a vita a mostani veszélyhelyzet után más szakaszba lép.
– Bizonyára sűrűbben tartja a kapcsolatot az otthoniakkal...
– A feleségemmel naponta többször beszélek telefonon, ő azt meséli most is, hogy mindenki nyugodt, higgadt, a gyermekek iskolába mennek, az emberek munkába, sportolnak, élik mindennapjaikat. Persze ott, ahol a cunami nem pusztított. A radioaktív fertőzés veszélye azonban néhány napja egy másik, teljesen más jellegű katasztrófa esetleges bekövetkeztét veti fel. Ez hosszú távon jelent veszélyt, nem úgy, mint a földrengés vagy a cunami. Az atomenergia termelésének kérdését pedig gyökeresen át kell gondolni.
Kérdezett:

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2011-03-25: Elhalálozás - :

Elhalálozás

Megrendült szívvel tudatjuk, hogy a drága jó férj, édesapa, testvér, nagytata, após, keresztapa, rokon, apatárs, jó szomszéd, és ismerős, a sepsikőröspataki születésű kálnoki
TÉGLÁS JÓZSEF,
a volt ICRA alkalmazottja
életének 81. évében hirtelen elhunyt.
Drága halottunk földi maradványait 2011. március 26-án 14 órakor helyezzük örök nyugalomra a családi háztól a kálnoki unitárius temetőben.
Pihenése legyen csendes, emléke áldott.
A gyászoló család
4243298
2011-03-26: Kitekintő - :

Végső buborék, az arany

Több mint harminc éve nem látott magasságba szökött márciusban az ezüst ára, és az arany is saját csúcsa felé közelített, miután az arab világ forrongása okozta bizonytalanság, az amerikai inflációs félelem és a gyenge dollár a nyersanyagok felé fordította a befektetők figyelmét.