Több mint harminc éve nem látott magasságba szökött márciusban az ezüst ára, és az arany is saját csúcsa felé közelített, miután az arab világ forrongása okozta bizonytalanság, az amerikai inflációs félelem és a gyenge dollár a nyersanyagok felé fordította a befektetők figyelmét.
"Az arany olyan vonzó, mint mindig" – jelentették ki szakértők a Bloomberg gazdasági lapnak. Azt is megfogalmazták, hogy nincs értelme eladni a nemesfémet a növekvő politikai bizonytalanság, az emelkedő élelmiszerárak gerjesztette inflációs félelem és az amerikai adósság miatt.
Az arany ára a 2010-es 30 százalékos drágulás után idén eddig 2,5 százalékkal emelkedett. Bár a tavaly decemberi 1431 dolláros csúcsát még nem érte el, újabb feltörésre utal az elemzők véleménye: a Bloomberg szerint tizenötből tizenegy szakértő az ár további emelkedésére számít. Csütörtökön 1335 dollárt adtak egy uncia aranyért, egy uncia ezüst ára pedig 34 dollár volt.
De nem csak az arab világ forrongása vezethet gazdasági kieséshez hosszú távon, ami a gazdasági kilábalást nehezíti. Az ettől való félelmet erősíti, hogy több távol-keleti gazdaság (többek között Kína, India, Indonézia vagy Dél-Korea) kamatot emel vagy az előtt áll, ami szintén rontja a dollár lehetőségeit. A Bloomberg szerint az arany és a nemesfémek tipikusan a dollár helyettesítőjének számítanak a befektetők szemében.
Az Arany Világtanács szerint a nyugdíjalapok és a világ jegybankjai is megtámaszthatják az arany iránti keresletet. Ezt egy közelmúltbeli moszkvai konferencián elhangzottak is megerősítették. "A kockázatos befektetések felé kell fordulni a jólét növeléséhez, de stabil eszközökhöz a jólét megőrzéséhez" – mondta Aram Shishmanian, az Arany Világtanács vezetője. Az aranyat pedig stabil befektetésnek tartják elemzők, az általános tanács szerint megtakarításaink 5–10 százalékát nemesfémben érdemes tartani. Az arany iránti kereslet 11 százalékkal csökkent 2009-ben az ipari és ékszerészeti felhasználás visszaesésével, de a befektetői érdeklődés emelkedett, és nem hanyatlott 2010-ben sem.
A költségvetési hiányok fedezése azonban nem valószínű, hogy tömegével arannyal történne, bár előfordulhat, egyes országok a tartalékokkal tömködik be a lyukakat. A válság fokozatos lecsengésével viszont újra fel kell tölteni a tartalékokat, s erre a szerepre kevés alkalmasabb eszköz van az aranynál. A jegybankok aranyvásárlására számít ezért a tanács.
Az IMF viszont éppen arany eladásába kezdett, hogy növelje készpénzállományát. A valutaalap bejelentése szerint hamarosan 191,3 tonna aranyat adnak el a nyílt piacon. A bejelentésre valamelyest esett az aranyár, de így is 1300 dollár fölött maradt unciánként.
Soros György szerint azonban az arany sem fog örökké drágulni, ezért nem tekinthető teljesen biztos befektetésnek. "Ez a végső buborék" – nyilatkozta a Reutersnek a magyar származású amerikai üzletember arra utalva, hogy a jelenlegi bizonytalan helyzetben az aranyé az egyetlen emelkedő piac. Az elmúlt év egyik legnagyobb aranyvásárlója éppen a Soros György alapja, a Fund Management LLC volt. A tavalyi év második negyedében eladott több mint 341 000 aranyra szóló befektetési jegyet (ETP), de még így is 5,24 millió ilyen értékpapírral rendelkezik – ez nagyjából 16 tonna aranyat jelent. Soros György már a 2010. januári davosi világgazdasági találkozón beszélt az aranyról, akkor azt mondta, hogy az arany tipikus spekulatív termék, egy ilyen piaci lufi kialakulásának elején pedig racionális bevásárolni.
Tavaly 278 tonna aranyat vettek a világ tőzsdéin a befektetők, ami 10,4 milliárd dollárnyi értéknek felel meg – derül ki a Bloomberg összeállításából, amely a tíz legnagyobb aranyalap forgalmát vette alapul. A piaci befektetők kezében jelenleg 2078 tonna arany van, ami több mint duplája Svájc aranykészleteinek, az alpesi országnak ugyanis 1040 tonna aranya van. Románia aranytartalékát 103 tonnára becsülik. (Cs. S. – origo.hu)
