Ismét nagy fába vágják fejszéjüket a zágoniak: felújítják azt az elképzelésüket, hogy Zágonban a Mikes–Szentkereszty-udvarház parkosított udvarának egyik sarkában, a kúria épületével átellenben felépítik Mikes egykori rodostói Magyar utcai házának hasonmását, és ezt, a kassai Rákóczi Múzeum mintájára, Mikes Kelemen Múzeumként működtetik.
Zágonban létezik ugyan Mikes-emlékkiállítás a felújítás alatt álló kúriában, ezt a Bod Péter Megyei Könyvtár Damokos Csaba tervei alapján átmenetileg újjávarázsoltatja, de ez Mikesnek a magyar irodalmi nyelv megteremtésében és a széppróza művelésében betöltött rendkívüli szerepéhez, a szülőföldhöz és a szabadságeszmékhez való ragaszkodás, a hűség szimbólum-emberének jelentőségéhez képest szegényes. A rodostói hasonmás épület lehetőséget teremtene arra, hogy Zágontól Kassáig és Budapesttől Rodostóig a Mikes-emlékeket, a rendkívül gazdag Mikes-irodalom köteteit, a témához és a korszakhoz kötődő képzőművészeti és fotóanyagot eredetiben, amennyiben ez nem valósítható meg, másolatban együvé gyűjtse, és az érdeklődők tízezrei számára hozzáférhetővé tegye, Zágonban egy Mikes-kutatóműhelyt hozzon létre.
Zágon község önkormányzata az általános gazdasági nehézségek ellenére a legalkalmasabb időben porolta le azt a vaskos iratcsomót, amely Mikes egykori rodostói házának rajzait, fotóit és felméréseit, a hasonmás ház felépítését illető folyamodványait, az elvetélt kérelmeket, az elpusztult Magyar utcai ház kálváriás történetét tartalmazza.
Alkalmas időben történik ez a "leporolás", mert ezzel a létesítménnyel megteremtődik a "minden iskolás korú magyar fiatal legalább egyszer látogasson el Erdélybe" hon- és magyarságismereti program egyik bázisa a történelmi Magyarország délkeleti peremén, Mikessel együtt a magyar irodalmi nyelv születésének bölcsőhelyén.
Zágon Mikeshez kapcsolódó emlékekben, látni- és értelmeznivalókban igen gazdag. Azzá teszi a Mikes–Szentkereszty-udvarház és a jelentős anyagi áldozatok révén felújított, konferenciateremnek és vendégháznak berendezett egykori magtár – a "kultúrgabonás" –, a nagyközség felső fertályában levő Mikes-kert és a meghatározhatatlan korú tölgymatuzsálemek, a köztudatban Mikes cserefáiként élő, akadémiai védelmet élvező relikviák, az udvarház parkjában álló Mikes- és Rákóczi-portrészobor, a Mikes-kutatókra: Hopp Lajosra, Veress Dánielre, Csutak Vilmosra, a Székely Nemzeti Múzeum alapító igazgatójára s a Domokos Gézára emlékeztető kopjafák, Mónus Béla budapesti faragóművész a Mikes-tölgyek egyikének földre zuhant ágából készített térplasztikai alkotása.
Zágon magyar művelődéstörténeti szerepét kiemeli a tőle alig néhány kilométerre levő Csomakőrös Kőrösi Csoma Sándor szobrával és az emlékházzal, Kovászna és Zabola közelsége s a Kárpátok köpenyegén található Kommandó varázsa, csillagtúrák révén az innen könnyűszerrel elérhető Sepsiszentgyörgy, Csernáton, Kézdivásárhely, Bálványos és Bereck.
A hasonmás ház felépítését indokolja annak a nemzeti értékeket lekicsinylő és elherdáló magyar kormányzati korszaknak a lezárása is, amelynek áldozatává vált a rodostói Mikes-ház is. Jellemző, hogy Tekirdag város önkormányzata Orbán Viktor miniszterelnök ankarai és rodostói látogatása nyomán az évek során át őrizte eredeti állapotában a Magyar utca magyar érdekeltségű épületeit és ezek telkeit, a Mikes-házat, a Bercsényi-házat, míglen ki nem derült, hogy az Orbán-kormány távozása után azokból az elképzelésekből, amelyek szerint a rodostói Rákóczi Múzeum szomszédságában magyar turisztikai, kulturális és kereskedelmi övezetet alakítsanak ki, semmi sem lesz, a Mikes-ház újjáépítésére szánt magyarországi pénzeszközök közben eltűntek, Kis József zágoni polgármester hiába ajánlotta fel a rodostói ház felépítéséhez szükséges faanyagot, a székelyföldi szakmunkát, a Medgyessy- és Gyurcsány-kormány idején még annak az elképzelésnek a kivitelezéséről is le akartak beszélni, hogy a rodostói Magyar utca bejáratához székely kaput állíttassunk.
Volt egy időszak, amikor a kormányzati közömbösséget és rossz szándékot ellensúlyozandó, magyarországi és erdélyi civil szervezetek szerveztek magyar nyomkereső utakat Törökországba. Ebben az időszakban készült el Mónus Béla faragóművész háromalakos térplasztikai alkotása, és állíttatott fel Rákóczi Ferenc monumentális térszobra szomszédságában Rodostó legszebb parkjában, ezekben az években kapott szobrot Tekirdag város szívében Ibrahim Müteferrika – "Székely Ábrahám" – a török hatóságok és civil szervezetek készséges támogatásával és részvételével.
Zágon község önkormányzata és az erdőbirtokosságok, Kis József egykori ígéretét felfrissítve, a Mikes-ház felépítéséhez szükséges faanyagot és a szakmunkát biztosítják. A hasonmás ház felépítéséhez és majdani berendezéséhez magyar kormányzati és civil társadalmi segítséget kértek.
A nemzetegyesítési elképzelések kiváló eszköze és alkalma lehet maga az építési folyamat, a Kárpát-medence magyarsága, a kulturális intézmények összefogása és közös munkája, hogy a Zágon felé mutató halovány csillag fénye felerősödjék, és ragyogása bűvkörébe vonzza Mikes, a Vezérlő Fejedelem és a korszak iránt érdeklődők tömegeit meg az alkotó személyiségeket.
