A keresztezésnek és a végtermék-előállítás népszerűségének az úgynevezett heterózishatás, a hibrid vigor (életerő és egyéb hasznos tulajdonságok) céltudatos kihasználása az oka. A heterózis következtében szélsőséges esetben a 205 napos választási súly akár 20 százalékkal is növekedhet. Minél nagyobb mértékben térnek el a keresztezési partnerek (genotípusban, hasznosítási típusban), annál nagyobb lehet a heterózishatás.

Egy jól tervezett keresztezési programban körülbelül húszszázalékos növekedést mutat az egy tehénre jutó választási súly a fajtatiszta borjakhoz képest. A keresztezett borjak választási súlyban tapasztalt javuló eredménye az életképesség és növekedés terén mutatkozó heterózis kedvező hatásainak, valamint a keresztezett tehenek jobb reprodukciós és anyai tulajdonságainak tudható be. A keresztezett tehenek általában hosszabb hasznos élettartamúak, jobban termékenyülnek, és nehezebb borjakat választanak, mint fajtatiszta kortársaik. A heterózis úgy határozható meg, mint az a mérték, amennyivel a keresztezett borjak eltérnek a szülői fajták fajtatiszta borjainak az átlagától. A sok keresztezési lehetőség közül minden árutermelő, végtermék-előállító tenyésztő a számára megfelelőt választja ki, az eltérő környezettől és a tartási módszerektől függően.

A Charolais genetikai állományát olyan hosszú ideje fejlesztik, hogy az sok keresztezési programba nagyon jól beillik. A fajta kimondottan jó takarmányhasznosítása és az anyatehénre jutó választott borjúsúly, valamint a hasított féltest minősége lehetővé és előnyössé teszi a fajta alkalmazását szélsőségesebb körülmények között is. Nálunk egyelőre nehezen képzelhető el, hogy belátható időn belül látványos létszámnövekedés következzék be a fajtatiszta állományban. Ez csak nagy létszámú állat behozatalával lenne megvalósítható. Igaz viszont, hogy a Sapard-program segítségével többen is vásároltak Franciaországból importált tenyészüszőket. Információink szerint Háromszé­ken egy kovásznai tenyésztő vásárolt ugyancsak pályázat útján húshasznú üszőket Franciaországból egy másik húsfajtából, a Limousinból.

A Charolais viszont kiváló hústermelő képessége miatt elsősorban fajtaátalakító vagy végtermék-előállító keresztezésre ajánlott nálunk. A hazai bikatelepek (Semtest) már léptek is, felmérve, hogy a román állattenyésztők egy jelentős része a húsmarhatartásra áll majd át, szinte mindenikük külföldről tenyészbikát vásárolt, és az azoktól származó szaporítóanyagot adagonként fagyasztják. A márkázott, jó minőségű húsok iránt nálunk is egyre fokozódik az igény. Mivel a Charolais fajtát a legjobb éttermek vezetői és a világhírű mesterszakácsok a legkiválóbbak között tartják számon, az egyre igényesebb nemzetközi és hazai piac színvonalas kiszolgálása is indokolja a Charolais fajta (és természetesen a többi húsfajta) térnyerését.

A fajtaátalakító keresztezésekkel kiváló eredményeket lehet elérni. A keresztezés e módjához elsősorban a pirostarka ajánlott, mert ezáltal a két fajta kiváló hústermelő tulajdonságai öröklődnek, javul a vemhesülés, nagyobb a szaporulat, csökken a nehéz ellések száma, kevesebb borjú pusztul el, és növekedik a borjak választási súlya. Az úgynevezett haszonállat-végtermék-előállító keresztezésre a Charolais fajta bármelyik vegyes hasznosítású (pirostarka) vagy tejelő fajtánál alkalmazható természetes vagy mesterséges megtermékenyítéssel. A tejelő és vegyes hasznosítású fajtáknál, ha nem a teljes állomány keresztezését alkalmazzuk, indokolt a mínusz variánsok (az átlag alatt termelők), a reformálás előtt álló idősebb tehenek, illetve az éves utánpótlás biztosítására szánt állatokon kívüliek (általában évente 30 százalékos reformálást alkalmazunk) befedezése a húsfajtával. A tejtermelés minőségi követelményeinek határozott szigorodásával több termelő kénytelen lesz felhagyni a tejtermeléssel, esetleg profilváltásra kényszerül. Ezeknek a gazdáknak időleges kiút lesz a végtermék előállítása, ami jogosulttá teszi őket a húshasznú anyatehén után járó támogatások igénybevételére.