Hírlugas

2007. október 16., kedd, Gazdakör
Támogatás selyemhernyó-tenyésztőknek

A selyemhernyó-tenyésztők közel 134 eurós támogatást kaphatnak uniós alapokból minden felhasznált selyemhernyólárva-doboz után, ha a termelést engedéllyel rendelkező feldolgozó egységnek adják át — áll a szakminisztérium rendeletében. A feltételek: a tenyésztőknek engedéllyel rendelkező forgalmazóktól kell beszerezniük a legkevesebb 20 000 selyemhernyólárvát tartalmazó dobozokat, és minden doboz után legkevesebb 20 kilogramm selyemhernyógubót kell termelniük.

A támogatás értéke dobozonként 133,26 euró, amit a termelők lejben kapnak meg. A pénz megszerzéséhez a tenyésztőknek be kell nyújtaniuk egy kérést és különböző igazoló dokumentumokat a Mezőgazdasági Kifizető Ügynökséghez (APIA). A selyemhernyók tenyésztési éve április 1-jén kezdődik, és március 31-én ér véget.

Átláthatóság

Az Európai Parlament álláspontja szerint a nemzeti regisztereken túl 2008-tól az interneten is közzé kellene tenni az agártámogatások kedvezményezettjeinek nevét és a támogatás összegét. Az agrárkiadások átláthatóságának növelését irányozza elő az a tanácsi rendelettervezet, amelyről a konzultációs eljárás keretében múlt héten fogadott el álláspontot az Európai Parlament. A Jorgo Hatzimarkakisz német liberális képviselő által ,,az agrárpolitika finanszírozásáról" szóló rendelettervezetről készített jelentés támogatásáról biztosította az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy a tagállamoknak évente legalább egyszer nyilvánosságra kelljen hozniuk az agrártámogatások (közvetlen jövedelemtámogatások és vidékfejlesztési támogatások) kedvezményezettjeinek jegyzékét, a műveletek megnevezését és az ezekre a műveletekre közpénzből juttatott hozzájárulások összegét. Egyes néppárti képviselők szerint ugyanakkor ez túlzottan megnövelné a tagállamok és a gazdák adminisztrációs terheit.

Borreformvita szüret után

Egyre több jel utal arra, hogy az uniós borreform nem az Európai Bizottság tavaly nyáron bemutatott elképzelései szerint valósul meg. A tagállamok mezőgazdasági miniszterei jelentősen módosították az agrárbiztos eredeti javaslatát. Mariann Fischer Boel az európai borfelesleg csökkentésére azt javasolta, hogy a reform első öt éve alatt az uniós szőlőültetvények 12 százalékát, 400 000 hektár termőterületet vágjanak ki. Ezzel szemben az agrárminiszterek csupán 200 000 hektár kivágását tartanák elfogadhatónak. A radikális irtási tervet főként a nagy bortermelő országok ― Francia-, Spanyol- és Olaszország ―, de a kisebb termelők is ― Ausztria, Magyarország és Szlovénia ― ellenzik. Az EU borpiaci reformjának másik nagyon égető gazdasági tényezője, hogy a szerkezeti átalakításba milyen uniós támogatásokat lehet majd bevonni. Jelenleg előnyre tettek szert a lepárláspártiak. Jelenleg az éves uniós bortermelés mintegy 15 százalékát ― kereslet hiányában ― lepárolják. A borágazat évi 1,2 milliárd eurónyi támogatásából félmilliárdot lepárlásra fordítanak. A jelenlegi dotációs rendszert kihasználva például számos nagy spanyol gazdaság a tömegbor előállítására, illetve a lepárlására szánt támogatások megszerzésére szakosodott. Olaszországban az uniós támogatásokból több borgazdaság bioüzemanyagokhoz kevert alkohol előállítására állt át.

Földeladási tilalom kellene

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) földeladási tilalmat léptetne életbe az állami földekre, mivel még nem történt meg Magyarországon a birtokrendezés. A Magosz szerint a földeladási moratóriumra azért volna szükség, mert sokan spekulatív szándékkal kívánják megvásárolni az állami földeket anélkül, hogy valóban földműveléssel, mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoznának. Obreczán Ferenc szerint meg kellene változtatni a földöröklés szabályait is annak érdekében, hogy a jelenlegi birtokméret már ne csökkenjen. Emellett a földbérleti szerződések időtartamának minimumát és maximumát is meg kellene határozni annak érdekében, hogy biztonságosan lehessen gazdálkodni a bérelt földeken, mert — mondta — nem életszerű harminc-ötven, esetleg kilencven évre bérbe adni a földeket. A Magosznál úgy vélik, az állattartó telepeknél maximum tizenöt évre, míg az ültetvények esetében nyolc-tizenkét évben kellene maximálni a bérbeadás lehetőségét.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az elnökválasztás érvénytelenítéséről?






eredmények
szavazatok száma 716
szavazógép
2007-10-16: Gazdakör - Incze Péter:

Charolais — fajtatisztán vagy keresztezve (Húsmarhatartás)

A Charolais fajtát hazájában, Franciaországban nagy létszámban (hozzávetőleg kétmillió anyatehén) tisztán tenyésztik, de végtermék-előállító keresztezésre is használják tejtermelő és vegyes hasznosítású fajtáknál. Viszont az unió más országaiban, valamint Európán kívül is a végtermék-előállító keresztezésben való felhasználásnak sokkal nagyobb a szerepe.
2007-10-16: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

A szárnyvonal végén

Erdőfüle, akárcsak Bereck vagy Bodzaforduló: végállomás. Odáig elmegy a vonat, de tovább nincs vasúti sín. Ide nem vezet vasút, de az autóbuszjáratok itt fordulnak meg. Át a Hargitán csak terepjáróval juthat el az ember Csíkországba. Itt tárja szélesre karját a Dél-Hargita, de Fülétől északra még terjedelmes erdők és legelők alkotják megyénk északnyugati csücskét. Az ide érkezőnek az az érzése, hogy végvidéken jár, ám ha betéved a Fortuna istenasszonyról elnevezett modern presszóba, ha betekint egy-egy családi házba, a falu életébe, meggyőződik: itt is Európába igyekeznek.