Református kántortanító és iskolamester volt Nagyborosnyón. 120 évvel ezelőtt, 1891-ben született Dálnokon. Egyik testvére, Paál Lajos alsósófalvi, majd kézdivásárhelyi református lelkipásztor volt.
Csernátfaluban kezdte tanulmányait, majd a kézdivásárhelyi Magyar Királyi Állami Polgári Fiúiskolába járt, aztán a kolozsvári Magyar Királyi Állami Tanítóképző Intézetet végezte. 1910-ben került Nagyborosnyóra, ahol kerek 40 esztendőn át szolgálta a népoktatás és a népnevelés nemes mesterségét, hosszú időn át az igazgatói tisztséget is betöltötte. Kiváló képességű pedagógusként szakértelemmel foglakozott tanítványaival, méhészetre, gyakorlati ismeretekre oktatta őket. Karmestere volt a nagyborosnyói tűzoltó-fúvószenekarnak, vezette a helybeli községi énekkart is. Hadnagyként szolgálta a hazát az első világháborúban, emiatt a háború után zaklatták. Hazatérve részt vett a nagyközség kulturális életének szervezésében. 1973-ban temették a nagyborosnyói református temetőbe. Magyarországra távozott fia, Paál Balázs családjáról semmit sem tudunk. Itthon tanítványai őrzik emlékét.
