A törvényes örökösödés
Törvényes örökösödésről akkor beszélünk, ha az elhunyt nem végrendelkezett. Ebben az esetben a jelenleg érvényben lévő polgári törvénykönyv idevonatkozó szabályai és a túlélő házastárs öröklési jogát szabályozó 1944/319-es törvény előírásai szerint az elhunyt javait az öröklésre hivatottság szerint vérrokonai és özvegye örökli.
I. A törvényes örökösödés egyik alapszabálya az, hogy az örökséget a törvény által előnyben részesített osztályhoz tartozó rokonok kapják, kizárva az örökségből a többi osztályhoz tartozó rokonokat. Ezen szabály alól a törvény nagyon fontos kivételt tesz, meghatározva azt, hogy a túlélő házastárs örököse elhunyt feleségének, illetve férjének. Az özvegy örökségből való részaránya annak függvényében változik, hogy melyik örökösi osztályba tartoznak az elhunyt vér szerinti rokonai.
II. A törvényes örökösödés egy másik alapszabálya az, hogy egy örökösi osztály keretében az örökséget a legközelebbi fokon álló rokonok kapják. A törvény két kivételt tesz ezen alapelv alól, előírva a következőket:
– a második örökösi osztály keretében az elhunyt szülei, akik első fokú rokonok, nem zárják ki az örökségből az elhunyt testvéreit, illetve a testvérek leszármazottjait, akik a szülőkhöz viszonyítva távolabbi fokon álló rokonok
– egy távolabbi fokú rokon az örökösödési képviselettel előlép a korábban elhalt felmenője helyébe és fokára.
III. Ha ugyanazon osztályban és ugyanazon fokon több rokon van, a hagyaték egyenlő részben osztódik el közöttük. A törvény ezen alapelv alól szintén két kivételt tesz:
– a korábban elhalt felmenő helyébe és fokára az örökösödési képviselettel előlépő távolabbi fokú rokonok az elhunyt felmenőjük örökrészét kapják
– a féltestvérek örökrésze kisebb az édestestvérek örökrészénél, ugyanis a féltestvérek csak az anyai, illetve csak az apai részből kapnak, az édestestvérek pedig mind az anyai, mind az apai részből örökölnek.

Az örökösök osztályai
A polgári törvénykönyv az örökösöket négy osztályba sorolja be.
I. Az örökösök első osztályát a leszármazók alkotják. Ide tartoznak a házasságból született gyermekek, a házasságon kívül született és az örökbe fogadott gyermekek, valamint a gyerekek leszármazottjai, vagyis az unokák, a dédunokák és a többi leszármazó (nincs korlátozás).
Az örökösök első osztályába tartozó legtávolabbi leszármazott is kizárja az örökségből a többi osztályhoz tartozó összes többi rokont.
Ha a leszármazók mind ugyanazon rokonsági fokhoz tartoznak, a hagyatékot a leszármazók között egyenlően osztják fel. Ha a leszármazók rokonsági foka nem azonos, és nincs örökösödési képviselet, az örökséget csak a közelebbi fokú leszármazók kapják.
II. A második örökösi osztályt az előnyben részesített felmenők és az előnyben részesített oldalági rokonok vegyes osztálya képezi. Ha nincsenek örökösök a leszármazók osztályából, a törvény megszabta keretek között az előnyben részesített felmenők és az előnyben részesített oldalági rokonok örökölnek. Előnyben részesített felmenők az elhunyt szülei, előnyben részesített oldalági rokonok az elhunyt testvérei (az esetnek megfelelően a testvérek leszármazói IV. rokonsági fokkal bezárólag).
A második örökösi osztályon belül az örökösödés szempontjából a következő esetek létezhetnek:
* Ha nincsenek testvérek vagy ezeknek a leszármazói, a örökséget a szülők öröklik fele-fele arányban. Ha csak az egyik szülő él, ő örökli az egész hagyatékot.
* Ha a szülők elhaltak, de az örökhagyónak élő testvérei vagy a testvérnek leszármazói vannak, akkor azok örökölnek.
* Ha az örökhagyó mindkét szülője életben van, és testvérei vagy azok leszármazói is maradtak, a szülők öröklik a hagyaték felét, vagyis egy-egy negyedet, a testvérek vagy ezek leszármazói az örökség másik felét.
* Ha az örökhagyó után csak az egyik szülő és testvérek vagy azok leszármazói maradtak, az életben maradt szülő kapja a hagyaték egynegyedét, a testvérek vagy a testvérek leszármazói pedig a hagyaték háromnegyed részét osztják el.
III. A harmadik örökösi osztályt a többi felmenő osztálya alkotja.
Ha nincsenek örökösök az első két osztályból, a nagyszülők, dédszülők és a többi felmenők örökölnek.
Az elhunythoz közelebbi rokonsági fokon lévő felmenő kizárja az örökségből a többi felmenőt. Ha több hasonló rokoni fokú felmenő van, mindnyájan egyenlő részt örökölnek.
IV. A negyedik örökösi osztályt a többi oldalági rokon osztálya képezi.
Ha nincs örökös az első három osztályból, a többi oldalági rokon örököl IV. rokonsági fokkal bezárólag, vagyis a nagynénik, a nagybácsik és az első unokatestvérek. Az örökhagyóhoz fokban közelebb álló rokon kizárja a többi rokont az öröklésből. Így például a nagynénik és nagybácsik, akik III. fokú rokonok, kizárják az örökségből az első unokatestvéreket, akik IV. fokú rokonok.
A négy örökösi osztállyal együtt örököl az özvegy. A túlélő házastárs örökösi jogáról egy következő ismertetőben szólunk.

Balogh Klára jogtanácsos