Orbán Viktor szerint ma már nem a határon túl élő magyarok választójoga a kérdés, hanem annak majdani formája. A miniszterelnök erről a TV2 Tények című műsorának kedden adott interjúban beszélt, amelyben kitért arra is, szerinte az alkotmánybíróságnak sokkal hasznosabbá válik a munkája azzal, hogy a törvényekről már azok elfogadása előtt véleményt mondhat majd. A miniszterelnök beszélt még a gyermekek utáni szavazati jogról, az új alkotmányt megerősítő népszavazás lehetőségéről, a médiatörvényről és az európai uniós elnökségről is.
A határon túli magyarok választójogával kapcsolatban azt mondta: az nyilvánvaló, hogy az emberek a határon túli magyarokkal való összetartozást az egyik legfontosabb értéknek tekintik. "Szerintem ennek természetes eszköze a választójog" – közölte. A határon túli magyarok szavazati jogáról a választójogi törvény rendelkezik majd.
Az új alkotmányt megerősítő népszavazás lehetőségéről szólva megjegyezte, elméletileg nem lehet kizárni, hogy érdektelenség jellemezné a voksolást, vagy egy olyan politikai kampány indulna, amely elterelve az alkotmányról a figyelmet, a kormány elleni szavazásba csaphatna át. A valóság azonban az, hogy "mi nem a többség alkotmányát akarjuk megalkotni", hanem mindenkiét, ezt azonban konzultációval, nem pedig népszavazással lehet elérni – fűzte hozzá. A gyermekek után járó szavazati jog lehetőségének elvetéséről kifejtette: egy nagy félelem működik ezzel összefüggésben, "az első reflexe nagyon sok embernek az, hogy miután a roma családokban több gyermek van, mint a nem roma családokban, a romák részesedése a szavazóközösségben megnőne. És ezt nagyon sokan nem akarják".
A kormányfő a tévéműsorban beszélt arról is, hogy a médiatörvény ügyét soha nem sorolta a problémás ügyek közé, hiszen ahhoz már hozzá lehetett szokni, hogy ha egy olyan területhez nyúlnak, mint a médiatörvény, az alkotmány, a bankadó vagy mint – ahogyan az elkövetkező időszakban várható – a nemzeti vagyon védelme, "ahol külföldi érdekeket is sértünk", akkor megmozdul a világ, és ki kell állni – a politikusoknak Magyarország mellett, a magyaroknak meg az ügyek mellett.
A magyar európai uniós elnökséget érintően szerinte a legtöbb esetben indokolt sikerességről beszélni – példaként említette a gazdasági kormányzás ügyét, a közös energiapolitikát, az energiafüggetlenség növelését Közép-Európában –, de vannak területek, ahol sokkal lassabban haladnak, mint szerettek volna. Ezek közé sorolta Horvátország EU-csatlakozását, amelynek esetében sok politikai természetű akadállyal találják szemben magukat, csakúgy, mint Románia és Bulgária schengeni övezethez történő csatlakozását illetően. A mérkőzés azonban még nem dőlt el, csak rosszul áll – fogalmazott Orbán Viktor.
