A kedves férj, Elemér felesége társaságában pillantotta meg Felíciát. Ezután nem átallotta őszintén bevallani feleségének, hogy teljesen belezúgott, beleszeretett, belebolondult. Azért vallotta be, mert ő szinte egy őszinte ember volt. A feleség megértőnek mutatkozott. Tudta, hogy már ő sem mai csirke, hanem inkább vén tyúk. S ilyenkor mit el nem néz a házastárs kedvenc házi kakasának, ha kakaskája még oly kevéssé kukorékol is, mint régen?
Szóval, Elemér felesége is megértőnek mutatkozott az új szerzeményt, Felíciát látván. Pedig az illető nem volt éppen fiatal. Ebben a korban az öregecskedő hölgyeket éppen férjhez kell adni, mert ha nem, furtonfurt leányok maradnak életük végéig. És Elemér nem szégyellte dicsérni azt, akire szemet vetett. Milyen fara van, mondta, és micsoda lökhárítói. Kellett neki ugyan vennie egy rend papucsot, de mint mondotta, akciósan megkapta. Aztán fel kellett tölteni kissé, de Elemér szerint ez számára nem okozott gondot. Mikor olyan szép, és a szeme csak úgy világít a sötétben... A feleség kissé féltékeny volt ugyan, de arra gondolt, hogy a mondás szerint az idegen edzi. Ha el is csámborog férje – gondolta –, majd itthon szégyelltében is helyt fog állni. Vagy ülni.
És lassan-lassan Elemér felesége tudtával magáévá tette Felíciát. Egy jó asszony mindent megbocsát — mondja a giccses sláger. És a jó asszony mindent megbocsátott. Azt, hogy Elemér minden pénzét Felíciára költötte, mert kellettek neki a kozmetikumok. Felíciának elég jó étvágya volt, és Elemér gondoskodott arról, hogy étlen-szomjan ne maradjon. A konyhapénz kárára ugyan, de Felícia meg lehetett elégedve a törődéssel. Elemér néha elment Felíciával egyet kocsikázni, persze a feleség tudtával, aki mondogatta is, vigyázzon magára, nehogy valami baj legyen. De Elemér csak legyintett. Aztán egy szép nap csak megtörtént a katasztrófa. Elemér nem tért haza idejében. Később telefonált, és bevallotta az igazat. Karamboloztak Felíciával, és most kórházban van, éppen kivizsgálják. Kissé ugyan összepotyolódott, de neki, szerencsére, nem esett nagy baja. A feleség hanyatt-homlok rohant a kórházba, ahol megtalálta összetört férjét.
– És Felíciával mi van? – kérdezte az első ijedség múltával. A férj letörten válaszolt:
– Ő is össze van törve. Sajnos, rajta már nem lehet segíteni. Őt is a mentők vitték el. Az autómentők. Egyenest a temetőbe vitték, az autótemetőbe. Majd készíttetek neki egy fejfát. Írva lészen rajta: Itt nyugszik Skoda Felícia.