Elkészülhet az „ősleves”

2011. április 5., kedd, Magazin

Az ötvenes években híressé vált "ősleveskísérletet" ismételték meg amerikai kutatók, akik a későbbi felfedezések alapján "töményebbé" tették az elegyet, ezzel valósághűbb modellt kaptak.

A földi élet keletkezésének nyitjára először Harold Urey amerikai vegyész és akkori tanítványa, Stanley Miller próbált kísérleti úton rájönni. Az 1950-es évek elején megkísérelték laboratóriumban rekonstruálni a fiatal Földön uralkodó körülményeket. Egy hét elteltével a vízgőzből, metánból, ammóniából álló, elektromos kisülésekkel bombázott keverékben valóban aminosavak – a fehérjék építőkövei – keletkeztek. Az 1953-ban a Science magazinban közzétett "ősleveskísérlet" hamar klasszikussá nőtte ki magát, a 2007-ben elhalálozott Miller sztárrá lett általa, bár később kiderült, hogy nem egészen helyesen sikerült rekonstruálnia a múltbeli légköri viszonyokat. Kevésbé vált ismertté Miller öt évvel későbbi ősleveskísérlete. Miller későbbi tanítványa, Jeffrey Bada folytatta a munkát. Legújabb kutatásáról az Amerikai Tudományos Akadémia (PNAS) folyóiratában számolt be. Tapasztalatai szerint e második kísérlet az elsőnél még sikeresebb és valósághűbb volt az általa újra felfedezett, ötven évnél régebbi minták tanúsága szerint.
Miller 1958-as kísérleteiben ugyanis kénhidrogént is adott az elegyhez. Mivel a Földet akkoriban vulkánok tömkelege borította, azok pedig nagy mennyiségű bűzös kénhidrogént juttattak a légkörbe, ez az adalék élethűbbé, töményebbé tette az őslevest – írja a Der Standard osztrák lap internetes kiadása (www.derstandard.at). Bada meglepetésére a minták elemzéséből kiderült, hogy azok sokkal több aminosavat tartalmaztak, mint a Miller eredeti kísérletéből származók. Ezért a kutató úgy döntött, hogy megismétli egykori tanára második ősleveskísérletét. Arra, hogy az élet az űrből származik-e, így sem fogunk választ kapni, ugyanis Bada kimutatta, hogy a Miller kísérletében keletkezett aminosavak hasonlítanak azokra, amelyeket meteoritokban is találtak. Az élet tehát valószínűleg mindenhol hasonló módon keletkezik.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 488
szavazógép
2011-04-05: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Aldoboly erdőjussát kéri

Csak ahol megütközik kissé a tavaszeleji nap, ott merészkedik elő egy-egy zöld növény, egy-egy kora tavaszi virág. Úgy hallgat reggeliben az alvégi falu, mint az édes tej. Nem könnyű szóra bírni a dobolyi embert. "Sajnos, oda jutottunk már – tájékoztattak –, hogy csak a mindennapi munkánk és sorsunk pillanatnyi alakulása érdekel, egyéb semmi! Az ébredő természet még egy kicsit felvillanyozza az embert, de súlyos gondjainkat nem tudjuk felejteni. Ilyen az erdőjuss is, égbekiáltó igazságtalanságban van részünk!"
2011-04-05: Magazin - :

Zenehallgatásra való hajlam

A zenehallgatásra való hajlam hátterében bizonyos genetikai sajátosságok állnak, amelyek a szociális kötelékek és a kommunikáció kialakításában fontos szerepet játszó idegrendszeri területekkel függnek össze – derült ki egy új tanulmányból.