A Vitézi Rendet Horthy Miklós kormányzó alapította 1920-ban. Olyan személyeket avattak a rend tagjaivá, akik harcokban vagy egyéb módon tűntek ki a magyar nemzet szolgálatában. Tagjai vitézi telket, azaz földbirtokot is kaptak, és a vitéz előnevet használhatták. A cím használatára a rend alapszabálya szerint a legidősebb férfi leszármazott is jogosulttá vált.
A második világháború után az ország kommunista kormányai minden korábbi rend működését lehetetlenné tették, több tagját üldözték, internálták, kitelepítették.
A nyugatra került rendtagok a rendet továbbra is életben tartották, és Edinbourghban 1962-ben a Lovagrendek Nemzetközi Állandó Bizottságával elismertették. Hivatalos elnevezése: The Knightly Order of Vitéz (A Vitézek Lovagrendje), és jogforrásul, illetve legfőbb védnökéül a Szent Koronát ismerte el.
Ma több szervezet is működik ezen a néven. Mindegyik Magyarországon jogilag elismert szervezet egyesületi vagy alapítványi formában tevékenykedik, s mindannyian maguknak vindikálják a jogfolytonosságot.
A Rend kinyilvánított célja: "Utódaikban is jutalmazni s az ország hűségében megtartani mindazokat, kik a világháborúban és a forradalmak alatt egyéni vitézségük s nemzeti érzésükkel kitűntek, s melynek látható jeleként személyes vitézségért adományozott hadi kitüntetéssel rendelkeznek."
A trianoni határmódosítások miatt az elcsatolt területeken élő, a világháborúban legalább a nagy ezüst vitézségi éremmel kitüntetett veteránok nem részesülhettek a vitézi címben. Észak-Erdélyben erre csak a második bécsi döntés után kerülhetett sor. A visszacsatolt részeken 1941-ben tíz vitézi szék alakult, a szentgyörgyi a kilencedik, főkapitánya vitéz Gaáli Ernő nyugalmazott vezérőrnagy. A szék 1942. február 22-én a Városháza nagytermében tartott vitézi ünnepséget.
Május 16-án újabb huszonegy vitézi címre jogosult háromszéki veterán a Gyertyánffy-emlékműnél tette le vitézi esküjét
s ezzel a háromszéki vitézek száma százhétre emelkedett. Az ünnepségen Gaáli Ernő, vitéz Rátz Jenő széktartó és vitéz Kocsis László, a dohánygyár aligazgatója mondott beszédet .
1943 nyarán azok a leszármazottak kapták meg a kitüntető címet, akiknek apja elesett az első világháborúban.
Köztük volt Rétyi primor dr. Székely Zoltán (aképen az ülő sorban balról az ötödik), akinek édesapja, Vitéz Rétyi Primor Székely Gyula 1916. március 16-án halt hősi halált a mai Lengyelország területén. Ő volt a Mikóban érettségizett és bevonult diákok első hősi halottja. Unokája, dr. Székely Zsolt ma erdélyi főkapitány. E hősökről mondta az utódok vitézzé ütésén Gaáli Ernő, hogy "Bámulatra méltó haditettekről tettek tanúbizonyságot, és hősi eseményekkel írták be nevüket az első világháború történetébe."
