Harmincöt esztendeje, 1976. november 20-án hunyt el az erdővidéki Bodos református lelkipásztoraként. 1882-ben született Sepsiszentgyörgyön.
Iskolai tanulmányait Békéscsabán kezdte, 1921-ben érettségizett a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégiumban. Bukarestben jogi tanulmányokat végez, de később úgy dönt, hogy lelkész lesz. 1928-ban elvégezte a kolozsvári teológiát, és kihelyezték az udvarhelyszéki Patakfalvára, ahol nyolc évet töltött. Kétévi homoródszentmártoni paposkodás után hazajött Bodosba, és 34 évig szolgálta a gyülekezetet. Megválasztották az egyházmegye missziói előadójának, számvevőjének, 1952-től az egyházmegye megszűnéséig az esperesi teendőket is végezte. Kiemelkedő kulturális és közművelődési tevékenysége, Erdély-szerte előadás-sorozatot szervezett, elnöke volt a gazdakörnek, a Hangya és a Hitelszövetkezetnek. Megírta a Bodosi egyházközség történetét (1959). Síremléke a bodosi temetőben áll. Emlékét gyermekei és családja őrzi.