Magyaróra a külsőrekecsini iskolában A szerző felvétele
Az elmúlt tÃz év alatt elért eredmények ellenére bizton állÃtható, hogy a magyar nyelv oktatása önmagában nem elegendÅ‘ a moldvai csángó közösségek identitásának megÅ‘rzéséhez, szükség van arra, hogy vallási, kulturális, gazdasági, ifjúsági, szociális téren is elÅ‘relépés történjék – hangsúlyozta Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének ügyvezetÅ‘ alelnöke tegnap azon a KülsÅ‘rekecsinben kezdÅ‘dött háromnapos konferencián, amelynek célja a tÃz évvel ezelÅ‘tt megfogalmazott csángó cselekvési terv kibÅ‘vÃtése, a jelenlegi helyzethez igazÃtása.
Miközben a 2000-ben indÃtott magyar oktatási programot sikerült kiterjeszteni huszonnégy Bákó megyei településre, köztük tizenhatban az iskolában is tartanak magyarórákat, a tizenöt évvel ezelÅ‘tti helyzethez képest jelenleg több mint tizenháromezerrel (21 százalékkal) kevesebben beszélnek anyanyelvi, illetve második nyelvi szinten magyarul Moldvában. A nyelvi állapot számadatait Tánczos Vilmos kolozsvári egyetemi tanár, néprajzkutató saját terepmunkája, kutatásai alapján állÃtotta össze 2008–2010 között, és mutatta be tegnap a csángó falvakban tanÃtó fiatalok, a keresztszülÅ‘program képviselÅ‘i, néprajzosok, hazai és magyarországi szakemberek jelenlétében. A rendezvényt nem minden meghÃvott csángó szervezet tisztelte meg jelenlétével, amit a szervezÅ‘k (Moldvai Csángómagyarok Szövetsége) többek között amiatt nehezményeztek, mert szándékuk szerint a vasárnap véglegesÃtendÅ‘ cselekvési program végsÅ‘ változatába kizárólag olyan célkitűzéseket kÃvánnak belefoglalni, amelyekkel minden csángó szervezet egyetért.
Ma Pusztinán folytatódik a tanácskozás, amelynek elÅ‘adói között magyar kormányzati képviselÅ‘k, az RMDSZ és az EMNT meghÃvottjai is szerepelnek.
