Az örökösödés a tulajdonjog megszerzésének egyik módja, amelyen egy elhalálozott személy vagyonának átszállása értendő a törvény, illetve az elhunyt által meghatározott egy vagy több személyre.
A végrendeleti örökösödés
Végrendeleti örökösödésről akkor beszélhetünk, ha az örökséget a végrendelkező akarata szerint szerzik meg az örökösök.
A végrendelet alakszerűséghez kötött, egyoldalú, visszavonható és személyes jogügylet, amellyel a végrendelkező ingyenesen intézkedik halála esetére összes javairól vagy azok egy részéről.
A törvényes öröklés és a végrendeleti öröklés szimultán is létezhet. Ha a végrendelkező csak vagyonának egy részéről döntött a végrendelettel, többi részét a törvényes örökösödés rendelkezései szerint osztják el az arra jogosultaknak.
A végrendelet általános jellemzői
1. A végrendelet jogügylet, tehát eleget kell tennie azoknak a feltételeknek, amelyeket a törvény megkövetel.
2. Egyoldalú jogügylet, amin az értendő, hogy csak egy személy akaratát fejezheti ki. Két vagy több személy ugyanazzal a végrendelettel nem rendelkezhet egymás javára vagy egy harmadik személy javára.
A törvény tiltásának megszegése a végrendeletet érvénytelenné tenné, így például érvénytelen, ha a házastársak ugyanabban az iratban kölcsönösen egymásnak végrendelkeznek.
3. Személyes jogügylet, vagyis a végrendelkezőnek személyesen kell létesítenie azt.
4. Alakszerűséghez kötött jogügylet, mert az érvénytelenség terhe alatt csak a törvényben előírt formákban készíthető el.
5. Visszavonható jogügylet, hiszen azt a végrendelkező bármikor visszavonhatja vagy módosíthatja. Érvénytelen bármely olyan kikötés, amellyel a végrendelkező lemondana erről az alapvető jogáról. A visszavonást a végrendelkező kifejezetten is megteheti, vagyis kijelentve ezt egy későbbi végrendeletben, de hallgatólagosan is, úgy, hogy vagyonát vagy valamelyik vagyontárgyát, amelyről végrendelkezett, később más személyre hagyja, vagy pedig eladja, esetleg elajándékozza. Hallgatólagos visszavonásnak tekinthető a saját kézzel írt végrendelet esetében annak fizikai megsemmisítése is.
6. Jogügylet, amely elsődlegesen a végrendelkező javaira vonatkozó intézkedéseket tartalmaz, de más rendelkezéseket is magában foglalhat, így például egy előbbi végrendelet visszavonását, a temetkezéssel kapcsolatos végakaratot stb.
A végrendelet formái
A végrendeletnek alakisághoz kötött, csak a törvényben előírt formái létezhetnek, amelyek a következők:
1. A végrendelkező által teljes egészében saját kezűleg írt, keltezett és aláírt végrendelet (testament olograf)
Ez a végrendelet legegyszerűbb formája. Előnye, hogy bárhol, bármikor, bármilyen nyelven és segítség nélkül meg lehet írni.
Aki személyesen írja meg a végrendeletet, a következő alakiságra is figyeljen:
– csak kézzel szabad írni, írógép, számítógép használata semmisséget eredményez
– dátumozni kötelező, a dátumozás hiánya szintén érvénytelenséget von maga után
– érvénytelen az a végrendelet is, amelyet a végrendelkező elmulaszt aláírni.
A külföldön levő román állampolgárok a végrendeletnek ezt a formáját a tartózkodási helyen is elkészíthetik, de választhatják a közjegyző által hitelesített végrendelet-formát is. A hitelesítésnél a tartózkodási ország közjegyzője a helyi jogszabályok szerint jár el.
2. Közjegyző által hitelesített végrendelet (testament autentic)
Amint a nevéből is kitűnik, ezt a típusú végrendeletet a közjegyző hitelesíti. Több előnye is van (ezért javasolt): nem fordulhatnak elő fogalmazási és értelmezési problémák; megőrzése biztosított, hiszen annak egy példányát a közjegyzői iroda megőrzi; a végrendelkező azonosságát a közjegyző kötelező módon ellenőrzi.
Ezt az okiratot általában a közjegyzői irodában készítik el, és ott is hitelesítik, de jól meghatározott esetekben, például ha a végrendelkező beteg vagy idős, akár annak lakhelyén is készítheti és hitelesítheti a közjegyző.
Az esetek többségében a végrendelkező kérésére a végrendeletet a közjegyző készíti el, minden szavát felolvassa, ugyanakkor megkérdezi, hogy az elkészített okirat valóban annak végső akaratát fejezi-e ki. Beleegyezés esetén a végrendelkező a közjegyző előtt aláírja az okiratot. A végrendeletet a közjegyző végzéssel hitelesíti.
3. Titkos végrendelet
A törvény szerint titkos az a végrendelet, amelyet az örökhagyó aláírt, lezárt, lepecsételt és bemutatott az illetékes bíróságnál. A törvény szabályozza a végrendeletnek ezt a formáját is, de rendkívül ritkán alkalmazzák.
Ezt a végrendelet írhatja a végrendelkező vagy egy más személy is, kézzel és géppel is, de a végrendelkezőnek kötelező módon alá kell írnia. Az iratot le kell zárni, le kell pecsételni, és a végrendelkezőnek be kell mutatnia az illetékes bíróságon, ahol nyilatkozatot kell tennie arról, hogy a lezárt és lepecsételt irat az ő végső akaratát képezi, amelyet ő vagy más személy írt meg, és amelyet személyesen aláírt. A végrendeletet tartalmazó papíron vagy annak borítékján a bíró dátumozott jegyzőkönyvet vesz fel. Ezt aláírja az örökhagyó és a bíró.
A felsorolt formaságok bármelyikének az elmulasztása a végrendelet semmisségét eredményezi.
A formaságok elvégzése után a bíró a végrendeletet visszaadja a végrendelkezőnek, de a bíróság is megőrizheti.
4. Különleges formák
A végrendeletnek különleges formái is léteznek. A törvény szabályozza a katonák, a járvány miatt zárt területen lévő személyek, a tengeri utazáson részt vevők végrendelkezését. Ezek gyakorlatilag elenyészőek, nem térünk ki rájuk bővebben.
Balogh Klára jogtanácsos
