A dán Henrik Dam a múlt század harmincas éveiben kísérletei során zöld növény nélkül táplált csirkéket, és meglepetten állapította meg az előállt spontán vérzést. Ez a megfigyelése vezetett a K-vitamin (K = koagulation, német szó, innen a vitamin neve) felfedezéséhez. Az amerikai biokémikus Eduard Doisyvel kapta meg a Nobel-díjat 1943-ban a K-vitamin megismeréséért és jelentőségének feltárásáért.
A szervezetünkben végbemenő folyamat megismeréséhez a protrombin (egy plazmafehérje) véralvadási faktor szerepének a tisztázása vezetett. A protrombin a májban képződik a K-vitamin jelenlétében (a véredények sérülése után a vörös vértestek tromboplasztint szabadítanak fel, ez a vérplazmában jelen lévő inaktív protrombint aktív trombinná, amely a maga rendjén a vérplazma inaktív fibrinogénjét aktív fibrinné alakítja, és bekövetkezik a mindennapos gyakorlatunkban ismert véralvadás).
A K-vitamin (K1, azaz fillokinon, fillum = levél latin szóból) zöld leveles növényekben, illetve (K2, azaz menakinon) a bélben baktériumok által szintetizálódik, és nagyjából fele-fele arányban tölti be feladatát szervezetünkben. (A címbeli mókás utalásunk az amerikai rajzfilm ismert hősének erőt adó spenótjára utal, amit azonban mi nem konzervként, hanem friss zöld főzelékként ajánlunk, ugyanis a spenót igen gazdag K-vitaminban, 380 mikrogramm található 100 gramm nyers spenótban.)
A múlt század negyvenes éveitől bebizonyosodott a K-vitamin sokoldalúsága. Felismerték, hogy a D-vitamin által a kalcium beépítése csontrendszerünkbe csak a K-vitamin jelenlétében megy végbe. Azt már századunk első éveiben fedezték fel, hogy a K-vitamin nem csupán véd az érelmeszesedés ellen, hanem ezt vissza is fordíthatja. Akadályozza a visszerek kialakulását, fokozza ütőereink rugalmasságát. Különösen fontos a pótlása a csecsemőnél, mivel az anyatej nem ad át K-vitamint, másrészt a még kezdeti működésű bél sem képez. A K-vitamin, amelynek felszívódási vesztesége amúgy is nagy (10—80 százalék), feltételezi zsírtartalmú ételek fogyasztását, és aktív epesav jelenlétét. Ellentétben az eddig megismert, zsírban oldódó vitaminokkal, kevés ideig raktározódik (kb. egy hétig), folyamatos pótlása tehát elengedhetetlen. Hiánya esetén fáradékonyságot, nehezen elálló orrvérzést, nehezen gyógyuló sebeket, bélpanaszokat tapasztalhatunk.
Napi adagját testsúly kg-ként 0,03 mikrogrammban (a gramm milliomod része) állapították meg. A már említett spenóton kívül bőven található kelkáposztában (500 mkg/100 g-ban), kelbimbóban (230), brokkoliban (210), galambbegy salátában (200), fejes salátában (120), karfiolban (80), zöldbabban (45), uborkában, cukkiniben (30), paradicsomban (10). Jelenléte húsokban, kenyérben, burgonyában, rizsben, száraztésztákban értékelhetetlen.
