Elődeink kedvelték Sárkányölő Szent Györgyöt mint védőszentet is. A megyeszékhely ünnepelt névadójának alakjához kapcsolódik a kissé megkésett s eddig esőben szegény tavaszkezdet.
De a sárkányölő ott él ma is a népi hiedelemvilágban, az ő nevéhez fűződik Sepsiszentgyörgy immár jeles rendezvénye is. Több mint félszáz település felvette nevét, több katolikus templom védőszentjéül választották, de van olyan régi protestáns templom is, amelyről tudjuk, hogy a reformáció előtt a sárkányölő volt a titulusa. Ilyen az egykori Szentgyörgyfalva temploma, a mai református vártemplom. Ünnepének tisztelegve, pillantsunk szent helyeinkre, ahol a kereszténység e mártírját tartják védőszentjüknek.
Szentgyörgyfalva – Sepsiszentgyörgy
neve a legjobb bizonyíték arra, hogy a Debren patak és a Várgödre nevű, egykor időszakosan vizes árok közös teraszormán trónoló erődített templomban Sárkányölő Szent Györgyhöz könyörögtek őseink, amikor jött a hír, hogy ismét közeledik a török és a tatár. Ez biztos, hogy így is volt, szentül hiszem, mert a két utolsó betörés alkalmával, amikor a fél falut lemészárolták, s a többieket rabláncra kötötték, enyhébb volt az ima, mert a templom már a protestánsok kezében volt, akik imádkozni ugyan szépen tudnak, de a könyörgés az a miénk, katolikusoké! – fogalmazott Daczó György, az ünnepekre külföldről hazaérkezett egykori szentgyörgyi lakos, aki többedmagával, kiránduló csoporttal elsőként a vártemplom cintermében az 1658-ban, majd 1661-ben lemészárolt, védtelen szentgyörgyiek tömegsírjához zarándokolt.
Szent Györgyhöz imádkoznak Sepsiszentgyörgyön a Baromhegy régi görögkeleti templomában is, ennek is a sárkányölő a védőszentje.
– Hol hangzik el még Szent György felé irányuló ima, könyörgés Háromszéken? – tették fel többen a kérdést az említett kiránduló csoportból.
A ferences barátok
esztelneki rendháza mellett korszerű templom áll, védőszentje ennek is Szent György. Ő volt a legrégebbi – 1523 előtti – kis felsőesztelneki kápolna védőszentje, de azt sem tiltotta meg soha senki, hogy kellő tisztelet illesse itt Szent Ferenc személyét. A kápolna mellé az iskolaalapító Nagy Mózes épített rendházat, és ferences barátokat telepített ide. "Igazából a mi felső templomunknak két védőszentje van – tárta fel az érdekes helyzetet Varga Katica, Esztelnek kiváló ismerője –, templombúcsúra, emlékező szentmisére konganak a harangok Szent Ferenc és Szent György emlékezetére is."
Néma kápolna Árkoson
Nagyot kell ugranunk időben és térben is, hogy még egy olyan szent hajlékra találjunk, amelynek védelmét szintén Szent Györgyre bízták az építtetők. Levéltári adat sem beszél arról, hogy mikor emelték az árkosi buzgó katolikus báró Szentkereszty család udvari kápolnáját. Építészeti jellege a késő klasszicista korról árulkodik. Alagsorát a család temetkezési helyeként használták. Itt nyugszanak porai az erdélyi magyar szabadságharc elítélt és időlegesen bebörtönzött őrnagyának, báró Szentkereszty Zsigmondnak (1817–1891), aki Bem tábornok ezredében harcolt, s bizonyosra vehetjük, hogy a kápolnát ő emeltette a XIX. század derekán.
Szent György emlékét sem Esztelneken, sem pedig itt nem őrzi oltárkép. Árkoson harangkutató szenvedélyünk vezetett eredményhez, pedig nem volt könnyű leolvasni, mit tartalmaz a kápolna tetejének magasában lévő kis fiatorony egyik harangjának körirata. Nos, azon ez áll: Öntetett Sz. György tiszteletére, 1845. A harangon felismertük a sepsiszentgyörgyi Kiss István (János fia) harangműves herelevél-mesterjegyét és az ő munkáira jellemző, szívecskében végződő, késő reneszánsz akantuszlevélsort. Ebben a kápolnában, amíg arra lelki szükség volt, mindig a sepsikőröspataki katolikus atyák szolgáltak, hozzájuk tartozott akkor is, ma is a falu római katolikus filiája. Végigsöpört ezen a helyen másfél évszázad vihara. E sorok írója gyerekkorában, 1944 nyarának végén, az orosz csapatok bevonulása előtt néhány héttel hallotta szólni utoljára a kápolna csengő harangjait, amikor utolsó útjára kísérték második b. Szentkereszty Bélát. Azóta csend borult a kápolnára, nem tudunk róla, hogy felhangzott volna benne, bár egyszer is, a védőszentet dicsőítő ének. Néma kápolna lett a neve.
A keleti vallásnak is szentje
Szent Györgynek talán még nagyobb a tisztelete a Kelet-Római Birodalom térségének egyházaiban, főleg az orosz és a hazai görögkeleti egyházban.
Egy dokumentum szerint 1805-ben összeírták a Bodza-vidék ortodox románságát. Ekkor említenek egy görögkeleti templomot az akkori Magyarbodzán. Bizonyára a vidék első fatemploma lehetett. Ennek helyére épült 1836 és 1840 között kisborosnyói Tompa János és a helybeliek ügyködése folytán a későbbi (új nevén) Bodzaforduló ma is álló műemlék régi temploma, amelynek védőszentje szintén Szent György. Alakja helyet kapott a templom belső falfestményein.
Szent György a patrónusa Zabrató, Sepsibükszád, Nagyajta régi, valamint Középajta görögkeleti templomainak. Ezekben még nem hervadtak el az április 24-én elhelyezett virágok.
