A munkaviszonyokat, a szabályozások alkalmazásának ellenőrzését és a munkaügyi bíráskodást a munkatörvénykönyv szabályozza. A parlament ezt a 2003/53-as törvénnyel fogadta el, és 2003. március 1-jén lépett hatályba.
Az eredeti törvényt az elmúlt nyolc évben gyakran módosították és kiegészítették, így a 2011/40-es törvénnyel, mely 2011. március 31-én a 225. számú Hivatalos Közlönyben jelent meg, és ez év április 30-án lépett hatályba. A parlament ezzel nem fogadott el új munkatörvénykönyvet, de a meglévőt lényegesen módosította és kiegészítette.
Változások az egyéni munkaszerződés megkötésénél
Az egyéni munkaszerződés alapján végzett munka a munkavállalónak szolgálati időt biztosít. A munkaszerződés írott formája eddig nem volt kötelező, a szerződés feltételeit és a végzett szolgáltatásokat bármilyen bizonyító eszközzel igazolni lehetett. A módosítással kötelezővé vált a munkaszerződés írott formája. A megkötött munkaszerződést a munkavégzés megkezdése előtt be kell iktatni az alkalmazottak általános nyilvántartó regiszterébe, és közölni a területi munkafelügyelőségnek. A szerződés egy példányát a munkavállalás megkezdése előtt át kell adni az alkalmazottnak.
A munkaszerződés megkötése előtt a munkaadónak kötelessége az alkalmazásra váró személyt tájékoztatni azokról az általános kikötésekről, amelyeket szerződésbe kíván foglalni. A munkatörvénykönyvben szereplő kikötéseket a módosító törvény kibővítette: a munkaszerződésnek tartalmaznia kell a betöltendő állás vagy foglalkozás hivatalos megnevezését, a szolgálati lapot (fişa postului), a munkahelyhez kapcsolódó szolgálati hatáskört, valamint a szakmai tevékenység minősítési kritériumait.
Ha a munkaszerződés módosul, kötelező a kiegészítő irat (act adiţional) megkötése. Az érintett alkalmazottat a módosítás előtt húsz munkanappal értesíteni kell. Csak abban az esetben nem szükséges az értesítés, ha a szerződés módosítását törvény írja elő. A mozdíthatóság esetében a munkavállaló pénzben vagy természetben többletjuttatásra jogosult. Ezt az egyéni munkaszerződésben meg kell határozni.
Valamely személyt csak orvosi bizonylat alapján lehet alkalmazni, ha a bizonylatból kitűnik, hogy alkalmas az adott munka elvégzésére. Megszűnt az a lehetőség, hogy az alkalmazott a munkaképességre vonatkozó orvosi bizonylatot a szerződés megkötése után is bemutathassa. Ha valakit a munkaképességet igazoló orvosi bizonylat hiányában alkalmaznak, munkaszerződését a törvény semmisnek tekinti.
A munkaszerződést a szakmai és személyi képességek felmérése után kötik meg. A munkaadó által kért információk célja az, hogy a jelölt szakmai hozzáértését és adottságait mérlegelhessék. A munkaadó az előző munkaadóktól is kérhet információkat, de kizárólag a végzett tevékenységekre és az alkalmazás időtartamára vonatkozóan s csak a jelentkező előzetes értesítésével teheti meg.
A munkatörvénykönyv a munkavállaló képességeinek ellenőrzésére a munkaszerződésben legtöbb 30 naptári nap próbaidőt állapított meg a végrehajtó tisztséget és 90 naptári napot a vezetői tisztséget betöltők esetében. A próbaidőt a 2011/40-es törvény meghosszabbította: végrehajtó tisztségnél legtöbb 90, vezetői tisztségnél legtöbb 120 naptári nap. A próbaidő alatt vagy lejártakor a munkaszerződés bármelyik fél kezdeményezésére, minden magyarázat nélkül, egy írásbeli értesítéssel megszűnhet. A próbaidő alatt a munkavállaló a munkaügyi törvényekben, a kollektív munkaszerződésben, a belső szabályzatban, valamint az egyéni munkaszerződésben előírt valamennyi joggal és kötelezettséggel rendelkezik.
A felsőfokú oktatást végzettek esetében a szakmakezdés első hat hónapját gyakornoki időnek tekintik. Kivételt azok a szakmák képeznek, amelyeknél a gyakornokságot külön törvény szabályozza. Ha lejárt a gyakornoki idő, a munkaadó köteles erre igazolást kibocsátani, amelyet a területi munkafelügyelőségnek láttamoznia kell. A gyakornokság módozatát külön törvénnyel szabályozzák.
Eddig tilos volt egyazon állásba háromnál több személyt egymás után próbaidővel alkalmazni. Ez a tiltás április 30-án megszűnt. Az ugyanazon állásban egymás utáni próbaidők nem haladhatják meg a tizenkét hónapot, de a próbaidőre alkalmazott személyek számát nem korlátozzák.
Minden munkaadó köteles általános nyilvántartó könyvet vezetni munkavállalóiról. A könyvet be kell jegyeztetni a munkaadó lakhelye, illetve székhelye szerint illetékes közhatóságnál, és attól kezdve hivatalos dokumentumnak minősül. A továbbiakban az alkalmazások sorrendjében ki kell tölteni, és az adatokat közölni a területi munkafelügyelőségnek. A nyilvántartó könyvnek tartalmaznia kell a munkavállalók azonosításához szükséges adatokat, az alkalmazás napját, a beosztás vagy foglalkozás hivatalos megnevezését, a munkaszerződés jellemző elemeit, a fizetést, pótlékokat és azok értékét, a munkaszerződés felfüggesztésének időtartamait és okait, a kihelyezés időtartamát és a munkaszerződés felbontásának napját.
A jelenlegi vagy volt alkalmazott kérésére a munkaadó köteles dokumentumot kiadni, amely igazolja a kérelmező által végzett tevékenységet, időtartamát, a fizetést, szolgálati időt, a mesterségben vagy szakosodásban elvégzett munka idejét.
Minden alkalmazottnak joga van különböző munkaadóknál dolgozni, és részesülni a végzett munkáért járó fizetésben. Azok a munkavállalók, akik több tisztséget halmoznak, nem kötelesek valamennyi munkaadójuknál bejelenteni azt a munkahelyet, amelyet alaptisztségnek tekintenek.
Balogh klára jogtanácsos