Különböző alkalmakkor hangzik el, többnyire megfontolandó intelemként: Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk.
Valamennyi élőlény fontos önfenntartó tevékenysége a táplálkozás. Emberi szervezetünk folyamatosan kopik, használódik, megújulásához ennünk kell. Tevékenységének, életfunkcióinak zavartalan működéséhez, energiafogyasztásához "tüzelőanyag" bevitele szükséges. Naponta többször, hol a fehér asztal mellett, hol sietve, két tevékenységünk közé beékelve eszünk többet vagy kevesebbet –aszerint, hogy mit parancsol szervezetünk, és/vagy mit enged meg társadalmi, anyagi helyzetünk. Ez a kettő, sajnos, nem mindig esik egybe.
Az agykéreg által vezényelt hipotalamusz-hipofízis rendszer a gyomortól és a belektől érkező információk szerint tudomást szerez szervezetünk energiaállapotáról, tehát az éhségről, illetve a jóllakottságról, majd a maga rendjén erre válaszolva evésre késztet, vagy nem ad erre "parancsot". Szerepe van e folyamatban a vércukorszintnek is, mivel ennek csökkenése néhány óra múlva éhséget jelez, miként a vér aminosavszintje vagy a pajzsmirigy hormonja, amelyekhez még pszichés befolyás is járul.
Az ismert táplálkozási betegségek esetében, mint az anorexia vagy a bulimia, mind testi, mind lelki tényezőkről beszélünk. Az anorexia (görög: an-orexis = étvágytalanság) oka testi (fertőzés, daganatos betegség) vagy lelki (személyiségzavar, depresszió), amelyben többnyire fiatalkorú nők szenvednek, és kóros lefogyás, halál lehet a vége. A bulimia (görög: boüsz = ökör, limosz = étvágy), azaz "ökörétvágy" – nálunk inkább farkasétvágynak mondják – oka többnyire pszichés önértékelési zavar, kényszerfalánkság, majd önhánytatás. Mindez titokban történik, ezért a család csak későn figyel fel a különös viselkedésre, gyógyítása türelmet igényel, és nem szemrehányást.
Szervezetünk tömegének megfelelően "kíván" több vagy kevesebb ennivalót. Nevezzük ezt normális táplálkozásnak, ennek a "felsőbb parancsnak" nem engedelmeskedve lefogyunk vagy elhízunk. Ideális testsúlyunkat az ún. optimális testtömegindex, a BMI (Body Mass Index), az a szám adja meg, mely a kg-ban számított testsúly és a méterben megadott testmagasság négyzetének a hányadosa: kg/m2. Egy példa: ha valaki 70 kg és 1,70 m, akkor 1,70x1,70 = 2,89, és 70:2,89 = 24,22. Sovány az az ember, akinek a testtömegindexe kevesebb, mint 18,5, normális testalkatú, ha 18,5–24,9, elhízott, ha 25—29,9 közötti, míg 30-on felül túlsúlyos. Példánk "még" normális esetnek számít. (Férfiaknál nagyobb testtömeg is beleillik a megadott keretekbe.)
