Két falufüzetből ismerhetjük meg Ürmöst: az első 1997-ben, bővített változata 2009-ben jelent meg szakavatott és helyi szerzők tollából. A majdnem 1000 m magas Feketehegy tetejétől az Olt menti tavakig változatos növény- és állatvilág várja a látogatót. Országos jelentőségű őslénytani rezerváció, megkövült őskagylók lelőhelye a Malom utca. Egyik faj – az Inoceramus ürmösensis – a falu nevét őrzi. Ürmös gazdag históriájának és néprajzának ismerője Ágostonné Bódi Margit tanár, háromszáz gyerek igazgatója. A tanulók több mint fele roma, mintegy 30 százaléka magyar, 10 pedig román anyanyelvű. Napközi otthon és délutáni iskola épül, bővítették az iskola régi épületét, ahol amolyan élő múzeumként működik majd a lányok szövőháza (benne már öt osztováta), a termekben a fiúmesterségeket is (asztalos, kerekes, kovács stb.) tanulják. Amerikai önkéntes tanár oktatja az angol nyelvet, aki civilben muzeológus is. Az iskolaalapító és patrónus Maurer Sámuelnek az épület homlokfalára 1998-ban helyeztek emléktáblát az akkori ötvenévesek. Ürmöst, az alsó­rákosi Sükösdök jobbágyfaluját a XVII. század derekán I. Rákóczi György a szepességi Maurer családnak adományozta, akik buzgó unitáriusokká lettek, világi vezetői és patrónusai a falunak és az eklézsiának, lelkes résztvevői az 1848–49-es magyar szabadságharcnak. A velük rokon és Felső-Háromszékről ide telepedett hatolykai Pótsa Ferenc (1809–1892), Felsőfehér vármegye alispánja ajándékozta a falunak az iskola régi épületét, kertjében síremlékét a mindenkori tanulók gondozzák. Az óvoda egy reneszánsz kori kastély megújított szárnyában működik, amely a hagyomány szerint I. Rákóczi György fejedelem vadászkastélya, később a Maurer család otthona volt. II. Rákóczi Ferenc fejedelem, a kuruc szabadságharc legendás alakja – "aki ide tért megpihenni a harcok idején" – már beépült az ürmösi hagyományba. Az óvoda bejárata előtt a Maurer és a Rákóczi család címerével díszített, nemes faragású monumentális székely kapu áll, amely kissé "szokatlannak" tűnt a többi náció számára, miként az is, hogy az utóbbi években Ürmösön szabadtéri ünnep is március 15-e, és Gergely János polgármester 2008-ban hősi emlékművet állíttatott a falu szívében.

Reneszánsz loggia Ürmösön Albert Levente felvételei

Nagyon gazdag a még élő néphagyomány itt. Miként azt az igazgató asszony elmondta, ebben az évben már a húsvétolás és a locsolás sem úgy történt, mint eddig. Régebb reggeliben a gyerekek, később a legények, éjjel a felnőttek locsoltak éjjeli zenével. Mivel megcsappant a felnőtt locsolók és zenészek száma, csapatokba szerveződött legények vették át a régi szokást, a zenészek helyett a csoportok énekelnek. Elmondták az ürmösiek, hogy február elején megtartották a téltemető farsangi felvonulást is, és régi szokás szerint a farsangolók a kísérő tömeggel, a bolondszekérrel együtt kivonultak a vasúti megállóhoz, a déli vonathoz, hadd csodálják az utasok, miként búcsúzik itt a tél. Az egyre ritkább, még élő népszokásokat soroljuk most csupán fel, részletes bemutatásuk kötetnyi tanulmány tárgya lehetne: él még itt az aratóének, az óévbúcsúztatás, az újév-köszöntés, a gergelyjárás, járják az ürmösi táncot, benne a káposztást, a rendes csárdást, az apró csárdást vagy a ricálóst, a rózsacsárdást, a háromfordulóst, a négylépetűt, a lapos léptűt és a nagy lépetűt, tavasszal májusfát állítanak, húsvét másodnapján a fiúk az összegyűjtött tojások elfogyasztására meghívják a lányokat is ("megtojásolás"). Van törökbúzafosztás, az egykori fonók helyett kötőke, tartják az András-, György- és Mihály-napot, lakodalmak idején még látni bokrétát, jegykendőt, élőek a katonabúcsúztatók, regrutabálok, a halotti siratók, gazdag a hiedelemvilág és a szép ősi nyelvhasználat.
– Negyedik éve szolgálom ezt a gyülekezetet – mondta tiszteletes Szabó Előd unitárius lelkész. – Híveim száma alig haladja meg a hatszázat. Templomos, istenfélő nép az ürmösi. Most fejeztük be a kántori lakás felújítását, közösségi házként fog működni. Két nagyobb rendezvényre készülünk: az Olt menti unitárius találkozóra, amelynek ebben az évben a datki egyház a házigazdája, és néhai Lőrinczi László volt lelkészünk halála évfordulójának ünnepi megemlékezésére. Működik az unitárius dalárda, élénk az ifjúsági élet.
Nemcsak az etnikai-vallási kapcsolatok kötik e települést Háromszékkel, hanem történelmiek is. Az egyházközség műkincs értékű, nyolcszögletű úrasztali kelyhet őriz, amelyet Maurer József egyházi tanácsos adományozott 1864-ben. A kehely azé a papolci születésű Kiss Sándor mártír negyvennyolcas ezredesé volt, aki a tömösi csatában esett el. Az egyházközség első anyakönyvét a bölöni származású Kisgyörgy Simon lelkész nyitotta meg. Maradékainak nevéhez Bölönben most is hozzáteszik a "pap" jelzőt.

Gergely János: Az ürmösiek vonzódnak Erdővidékhez

Bekopogtunk az önkormányzathoz is: Gergely János, az RMDSZ színeiben megválasztott polgármester elmondta: integrált program keretében szándékoznak kiépíteni a szennyvízhálózatot, aszfaltozni a mellékutcákat, hangosítóberendezést szerelni a kultúrotthonba. Pályázatot nyertek a központ parkosítására, a sportpálya korszerűsítésére. A Miklósvárral való szomszédi kapcsolatról többek között elmondta: az ürmösi gazdák 110 hektárnyi földterülete az Olt folyó Kovászna megyei felén maradt, tulajdonjogi rendezése máig sem oldódott meg, s mert a folyón a két falu között nincs már híd, az ürmösiek nagy kerülővel juthatnak el földjeikhez. Rendeződnek a test­vértelepülési kapcsolatok a magyarországi Csaba­szabadival, júniusra látogatóba érkezik a másik baráti település, az észak-magyarországi Sajó­senye ötvenfős küldöttsége.
Ürmösi szomszédaink a nyáron szeretettel várnak minden háromszéki érdeklődőt az Olt menti unitárius találkozóra.