Nagy gondja a lélekszámában szerény Páké egyháztagjainak, amikor javítani, bővíteni, ne adj Isten, építeni kell, mert itt nemcsak a gazdasági válság, hanem a szó legszorosabb értelmében a földből élő falusi ember anyagi lehetőségei parancsolnak. Mégis: tudtak áldozni is, ha egyébbel nem, közmunkával, mert lám, az 1977-es földrengéskor az 1560-ban épült templom összeomlott, helyette 1977–78-ban holland segítséggel újat tudtak építeni. Magad uram, ha szolgád nincs – eszerint cselekszik és él a lelkészi család. Isán Antal református lelkipásztor udvarán maga kaszálja a friss gyepet. A gólyákkal a bajok is megérkeztek.
– Lenne, amit tenni – mondta a lelkész. – A papi lakás 1873-ban épült, ráfér a tatarozás. Tavaly a romló cserepekkel bajlódtunk, javítani és meszelni kellene a nyáron, ehhez kértük a községi tanács anyagi segítségét is. Lelkiekben egyébként nincs hiány, élő a közösség, most készülünk a konfirmációra: egy lány és négy fiú áll majd az úrasztala előtt.
Isán Antal: A gondok gyűjtőpontja a paplak
A "kicsi magyar világ" jellegzetes ízlését észleljük a parókia bejáratának galambdúcos székely kapuján: mértéktartó és egyszerű, tulipános indadísz. Betonból épült ráklábai megrepedtek, ki kellett támasztani. Restaurálása is hamarosan időszerű. Felirata szerint a kovásznai származású Neuzil Béla és Reman Ferenc munkája 1943-ból.
Ha az anyagiakkal küszködnek is, az elképzelések szabadon szárnyalhatnak. Néhai Görög Róza 1914-ben az egyházra hagyta főút melletti terjedelmes ingatlanját, amelyen lakóháza is áll. Ez most a gyülekezet imaházaként szolgál, de az elmúlt években állandóan tatarozni-újítani kellett. A lelkész elmondása szerint lélekben készülnek az adományozás majdani centenáriumának megünneplésére. Addig is a helyi álmokat kellene valóra váltani, megújítani az épületet, kihasználhatatlan szobáit feljavítani, mert a tervek szerint ott lehetne kialakítani a Görög Róza-emlékszobát, a mögötte álló területen ifjúsági udvart képezhetnének ki, egy minifocipályának is hasznát vennék.
A pákéi új kis templom, kora ellenére is, a Kovászna fürdőváros felé irányuló vendégforgalom célpontja lehet. Belsejében a magyar szabadságharc és a két világháború áldozatainak emléktáblái láthatók, cintermében emlékkopja hirdeti önvédelmi harcunk másfél évszázados történetét, külső falára millecentenáriumi emléktáblát helyeztek. A templomot övező tíz hársfát hatósági rendeletre ültették az ezeréves Magyarország tiszteletére. Millenniumi hársak állnak az elemi iskola udvarán is, melyet Vida András jótevő alapított, az ő nevét viseli ma a kis tanoda. Emléktáblát állított és emlékünnepséget szervezett a falu és egyháza Páké két jeles elszármazottjának: Pákéi Pakey Lajos (1853–1921) kolozsvári műépítésznek, az Igazságos kolozsvári szobortalapzata tervezőjének, valamint az EMKE-főtitkár és magyar kisebbségi politikai vezéralak Sándor Józsefnek (1853–1945). Ebben a kis orbaiszéki faluban született Csutak Károly (1889–1950) néptanító, aki az író Szabó Dezsővel együtt tanított Ungváron.
Az új emberöltőknek hadd magyarázzuk el újfent a Páké üti Barátost anekdota eredetét. Állítólag a falu határában egy csíkhalban gazdag meandertó miatt galiba keletkezett, merthogy a pákéiak több ízben is figyelmeztették a barátosiakat, ne halásszanak ott. Nos, a béke most már azért is szent, mert Páké barátos község társfaluja, no meg szerfelett ritka, de talán ki is pusztult folyónkból az a halfajta, amelyről úgy tartják, a földrajzi térség, Csík is kapta nevét: az Olt folyót hajdanában csíkhalban gazdag holtág-tavak kísérték.
