Pártok, civil szervezetek, előválasztás

2011. május 13., péntek, Nyílttér

Immár bizonyos, hogy megalakul az Erdélyi Magyar Néppárt. Ez lesz a harmadik autonomista párt (ill. szövetség). Ezek után biztosan lesz autonómia is, mivel három harcos ugyanazon a páston erősebb, mint kettő vagy éppen egy. Azon viszont csodálkozom, hogy a zsebpárt (Konzervatív Párt) alelnöke hevesen tiltakozik az újabb "országdaraboló" alakulat megjelenése ellen. Inkább örülnie kellene, tudva a mi magyari erényünket az egymás elleni acsarkodásban.

Nos, nem kétlem, hogy így is fog történni (az eddigi tapasztalatok alapján). Valahogy hamisan cseng a mindhárom irányból elhangzó összefogás elvárása. Erre őszinte hajlam mintha nem mutatkozna. Egyébként is, ez a "szezám, nyílj meg" szólam üresen kong. Egyik politikai alakulat sem töltötte meg reális és megvalósítható tartalommal. Vajon nem sokkal inkább az önállóság igazi lehetőségét megteremtő gazdasági fejlesztés, a szerényebb vállalkozások támogatása, a munkahelyek biztosítása ezzel párhuzamosan lenne a valódi – majdani deklarált – autonómia elsődleges taktikai terve? Csakhogy ehhez dolgoznunk kellene, csendben, de eredményesen, szólamok nélkül és valamennyien, akik e tájnak lakói vagyunk, a civilek...
Hát igen. A politikus lemosolyogja a civil szervezeteket (szavakban persze nem). Kimon­datlan felfogásában szorgos, névtelen hangyanépnek, holmi magas eszmékre érzéketlen tömegnek tartja azokat, akik megteremtik az "őnagysága" szereplési lehetőségét is. Miköz­ben Székelyföld civil szervezeteinek híre alig lépi túl közvetlen környezetüket, ezektől ered a székely termékek előállítása, forgalmazása, hírük, árujuk túl jut a határokon. Táncosaink, énekkaraink, színházaink messze viszik tájaink sajátos művészetét. Történészeink, szociológusaink már-már akadémiai szinten elismertek és egyre-másra jelentetik meg forrásértékű szakmunkáikat. Az önkéntesség megközelíti azt a napi gyakorlatot, amit valaha a kaláka jelentett falun, de városainkban is. A gyermekvédelem, családvédelem, a cigányság sorsának jobbítása, tájaink megismertetése, a falusi turizmus, de lehetne sorolni a megszámlálhatatlan civil szerveződést és eredményüket. Igen ez az alap, ez az építő, az autonómiát nem hangoztató, de megteremtő "névtelen tömeg". És hogy közembereink szervezésben is kitűnőre képesek vizsgázni, erre legyen példa a Szent György-hetünk igényessége, szakszerűsége, önként vállalt fegyelme.
Az RMDSZ 2008-ig tiszteletben is tartotta az előválasztásokat és ezek eredményeit. Sőt, így történt a parlamenti választások során tisztséget nyertek listára kerülése is. Sokan vettek részt az előválasztásokon magyarok (függetlenül, hogy tagjai voltak-e a szövetségünknek), de románok is. (Nekik sem volt mindegy, milyen az a várhatóan magyar ember, aki őket is képviseli majd.) Lehetett abban bízni, hogy valóban azok kerülnek helyi és országos tisztségekbe, akiket a "tömeg" választ. Akik csakugyan őket képviselik, hiszen városainkban, falvainkban ismerik egymást az emberek, s tudják, ki mire képesek, osztoznak-e polgártársaik gondjában. Legutóbb már eltért ettől a bevált szokástól a szövetség. Vezetői bizonyára arra gondoltak: ugyan miért legyen az enyém csak a szervezés gondja, s az élvezze a képviselőség előnyét, akit a névtelen "plebs" akar? Én tudom – így a gondolat fonalán tovább –, mi a nagypolitika, én majd rendezem népem sorsát. Aztán, s most is erre készülnek, jelölik egymást, sőt, még olyan is van, hogy Neki úgymond: bejutó helyet kell biztosítani! Miért is mondana le egy évtizedek óta bebetonozott "politikus" az ezzel járó előnyökről? Természetesen el kell fogadnunk azt is, hogy vannak, akik valóban mindent megtesznek választóik érdekében, valamint azt is, hogy ez a "minden" egy parlamenti kisebbség esetében ugyancsak korlátozott.
Soraimmal az előválasztások megszervezését és a kialakult sorrend tiszteletben tartását szolgálom. Ne legyenek előre "elfoglalt" helyek, akárkiről is legyen szó. Legyen csak az eddigi érdemekre alapozó kampány, oly módon pénzelve, hogy biztosítsák a részvevők esélyegyenlőségét. Mindhárom politikai alakulatunk az előválasztási alapelvekről közösen döntsön, és eredményét fogadja el. Legyen végre a jövő évi választás, mind a helyi, mind a parlamenti, valóban a romániai magyarság hiánytalan megjelenése a választásokon, ahogy ma a szebb időkre visszagondolva mondjuk: az az egykori egymillió.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint bejut-e a felsőházi rájátszásba a Sepsi OSK?







eredmények
szavazatok száma 8
szavazógép
2011-05-13: Nyílttér - :

Viselkedj felelősen!

Ha panasz van a kutyára, akkor általában a kóbor eb a téma. Tőle félnek, őt okolják a piszokért, zajért, mindenért. Pedig a járda közepén sohasem kóbor kutya hagyja ott a "névjegyét".
2011-05-13: Riport - Bokor Gábor:

Kinek kell a napszámostörvény?

Március végén fogadta el a parlament a napszámostörvényt, a Hivatalos Közlönyben május 2-án jelent meg az alkalmazási útmutató. Jogilag tehát minden rendben, aki napszámost akar foglalkoztatni, eleget kell tennie a törvényes előírásoknak. Ha nem, akár húszezer lejes pénzbírsággal is büntethető. Nyilván, ha az ellenőrök veszik a fáradságot, és a határ legtávolabbi sarkába is elmennek "munkalátogatásra", tetten érni azokat, akik feketén alkalmaznak időszakos munkásokat. A kormány reméli, az intézkedés kétszázezer munkahelyet fog kifehéríteni, ugyanennyi adófizetővel lesz több az országban. Kétszázmillió euró többletbevételre számít, új munkahelyek megjelenésében bízik. Aki nem tartja be a törvényt, az szintén fizet, így az állam mindkét esetben jól jár, a törvény többletbevételt eredményez számára. De milyen hasznuk – netán hátrányuk – származik mindebből a napi bérmunkából élőknek és munkáltatóiknak? Kell-e vagy nem a napszámostörvény?