Március végén fogadta el a parlament a napszámostörvényt, a Hivatalos Közlönyben május 2-án jelent meg az alkalmazási útmutató. Jogilag tehát minden rendben, aki napszámost akar foglalkoztatni, eleget kell tennie a törvényes előírásoknak. Ha nem, akár húszezer lejes pénzbírsággal is büntethető. Nyilván, ha az ellenőrök veszik a fáradságot, és a határ legtávolabbi sarkába is elmennek "munkalátogatásra", tetten érni azokat, akik feketén alkalmaznak időszakos munkásokat. A kormány reméli, az intézkedés kétszázezer munkahelyet fog kifehéríteni, ugyanennyi adófizetővel lesz több az országban. Kétszázmillió euró többletbevételre számít, új munkahelyek megjelenésében bízik. Aki nem tartja be a törvényt, az szintén fizet, így az állam mindkét esetben jól jár, a törvény többletbevételt eredményez számára. De milyen hasznuk – netán hátrányuk – származik mindebből a napi bérmunkából élőknek és munkáltatóiknak? Kell-e vagy nem a napszámostörvény?
Tavaly, amikor napvilágra került a négy RMDSZ-es képviselő – Édler András György, Olosz Gergely, Derzsi Ákos és Kerekes Károly – által kidolgozott törvénytervezet, legtöbben az elképzelt napszámoskönyvön mosolyogtak, viccelődtek. Nyilván, az előterjesztők is észrevették a bakit, így a végleges szövegben már nincs szó a napszámoskönyvről (amit különben a polgármesteri hivataloknak kellett volna kiosztaniuk, fizetség ellenében). A többi előírás lényegében megmaradt. Írásos munkaszerződés nélkül lehet alkalmazni napi 8–12 órás munkaidőre nagykorú személyeket, 16 évesnél nagyobb kiskorúakat legtöbb hat órára. Az órabér 2–10 lej lehet, ezután 16 százalékos jövedelmi adót kell fizetni. A napi munkavállalást külön regiszterbe kell bejegyezni, erről havonta jelentést kell tenni az illetékeseknek. A fizetést naponta ki kell adni, egy munkáltatónál legtöbb évi kilencven napot dolgozhat a napszámos (ez az eredeti tervezetben hatvan nap volt). Aki nem fizeti be az adót, az legtöbb húszezer lejjel büntethető. Aki munkanap végén nem fizeti ki a napszámost, nem tudjuk, milyen büntetésre számíthat az illető, erre vonatkozó előírást nem találtunk a törvényben, vagy talán elkerülte figyelmünket.
Valóban egyeztettek
A napszámosmunka törvényes rendezésének ötlete felső-háromszéki nagygazdáktól származik – olvashattuk lapunk május 3-i számában. Az információt Édler András képviselő törvényismertetőjén szereztük.
Valóban, több alkalommal találkoztak, tanácskoztak Édler és Olosz képviselővel – tudtuk meg dr. Becsek László felső-háromszéki nagytermelőtől. Egyebek mellett minden alkalommal felmerült a napszámosmunka kérdése. Szükség volt a rendezésére, elsősorban a napszámosok kifizetésének törvényesítésére, másodsorban a napszámosmunka-viszony hivatalosítása miatt. Jelen törvények szerint, ha négynél több feketemunkással kapnak el az ellenőrök, az már bűnügynek számít – mondta a termelő.
A tanácskozásokon a kisebb termelők mellett jelen volt dr. Mucsi Mihály, dr. Romulus Oprea, Felső-Háromszék és Orbaiszék két legnagyobb mezőgazdasági termelője, mellettük Mike Luiza, a burgonyakísérleti állomás vezetője. Mindannyian szorgalmazták a napszámoskérdés rendezését – idézte fel dr. Becsek. Ő maga a törvény végleges formáját még nem olvasta át tüzetesen, de így összegezett: lehetnek hibái, ha van más, jobb lehetőség, azt kell alkalmazni a napszámosmunka jogi rendezésére. Minden gépesítés mellett szükséges ugyanis a kézi munkaerő, főként betakarításkor. Nagytermelőknél ősszel akár napi száz napszámosra is szükség lehet.
Fazakas Tibor nagygazda, MPP-s politikus kétélűnek véli a törvényt. A jogi személyiségű termelőknek valószínűleg jó, a napszámot el tudják könyvelni, nem kell "zsebből" kifizetniük. Viszont nem egyértelmű, hogy a magántermelők számára miként értelmezhető, egyáltalán jó-e a törvény – véli. Talán jobb lett volna kísérleti jelleggel bevezetni a jogszabályt, csak a regisztrációt téve kötelezővé. Egy év múlva lehetett volna látni jó és rossz oldalát, majd meghozni a szükséges változtatásokat. Senki nem gondolt például arra, milyen összefüggés lesz az adózott napszám és a szociális segélyek között. Előbb a szociális támogatások jogszabályát kellett volna átvizsgálni. Az országnak van nagyobb gondja, mint az adót nem fizető napszámos – véli a gazda. Mindenképpen, az elfogadott törvény jobb, mint az eredeti tervezet – összegezett.
Dr. Bartha János véleménye lesújtóbb: "Nem a napszámot kellene megadózni, nem a napszámostörvényen kellett volna gondolkodni, ez idő alatt egyebet is tehetett volna a kezdeményező. Ez csak újabb nyűg az agrárvállalkozónak, senkinek nem kellett, ráadásul a napszámost is csak terheli."
Moszkva tér Szentgyörgyön
Jó néhány évvel ezelőtt Sepsiszentgyörgyön – főként őszi betakarítás idején – reggelenként az Olt-híd melletti parkolóban gyűltek össze a napszámosok. Akkoriban a pityóka, répa, kukorica betakarításának gépesítése még gyerekcipőben járt Háromszéken, nagy szükség volt a kézi munkára. A nagygazdák Kárpátokon túli megyékből is hozták az embereket. Fizetés mellett szállást, étkezést biztosítottak, több hétre is. Megérte, így biztosan számíthattak arra, hogy a messziről érkezettek naponta szolgálatukra állnak.
Mára változott a helyzet. A nagygazdák több milliárdot érő kombájnokkal takarítják be a termést. A kisgazdáknak pedig nincs pénzük napszámra. Incze Albert tömbházban lakik, de nyugdíjasként sokszor kiállt az Olt-híd mellé, ahogy ő nevezte: a "szentgyörgyi Moszkva térre". Jöttek a gazdák, sokszor Csernátonba is elvitték. A fizetség jó volt, a pénz mellett meleg ebédet, kávét, pálinkát adtak, nap végén egy-egy veder pityókát is hazavihettek. Nem kellett szégyellni a napszámot, megbecsülték őket – meséli. Nem kertel: a napszám és a pityóka nagy segítségre volt a háztartásban. Ám a világ változott: ma már a napszámos nemigen kell, pedig jól jönne a napi kereset. Mi a véleménye a napszámostörvényről? – kérdeztük. Sokat nem tudott róla, csak annyit, amit az újságban olvasott. De amit megjegyzett: ha adózzák, akkor miért nem gyarapodik nyugdíjaséveinek száma?
Jó meglátás, és válaszként újból Édler képviselő sajtónyilatkozatát kell idéznünk: a napszámosoknak jogukban áll egészség- és társadalombiztosítást kötni, de a költségek őket terhelik (Háromszék, március 30.). Hozzáfűzhetjük: aki nem napszámos, és nincs jövedelme, annak is jogában áll egészség- és társadalombiztosítást kötni – ha van rá pénze.
Kovács Aranka Zágonban szokott napszámot vállalni. A törvényről hallott, s aggasztja: aki adót fizet a munka után, lehet, elveszíti a szociját. Egy hónapban négy-öt nap napszám, ha akad, inkább nem megy, nehogy elveszítse a szociális segélyt. Érzékeny pontra tapintott. Megeshet ugyanis, hogy a törvény a munkától rettenti el azt, aki szociális segélyre jogosul. A "biztos szocit" nem adják fel a bizonytalan napszámért.
Napszám és minimálbér
Végezzünk gyors számítást a napszámos lehetséges havi jövedelméről. A törvény szerinti kétlejes minimális órabér nagyon kevés, a tízlejes csak álom a napszámosnak. Valójában 30–50 lejt kapnak, a munkától függően – valamivel többet a kimerítő kézi kaszálásért. Negyvenlejes bruttó napszámmal (nem órabérrel) számolva, valószínűleg az átlagot közelítjük meg. Tíz óra munka mellett ez négylejes bruttó órabért jelent. Plusz az étkezés, ami egyezség dolga, de általában jár. A 16 százalékos adó napi 6,4 lej, ezt a munkáltatónak kell visszatartania a bérből, és befizetnie az 2003/571-es törvény 58. paragrafusa szerint legkésőbb a következő hónap 25-éig. A nettó napszám 33,6 lej marad.
A napszámos is ember, egy hónapban legalább négy napot, vasárnaponként pihennie kell. Ha 26 napot dolgozik, jó esetben 873,60 lejt kap egy hónapban. Ha egészségbiztosítást akar, havi negyven lejt fizet, ha a nyugdíjt is, újabb havi 220 lejt kell lepengetnie. Marad 613,6 lej havi jövedelme. Nyilván, ha mindennap kap munkát...
A garantált minimálbér havi 670 lej 170 munkaórára, ez 3,94 lejes órabért jelent. A számok kísértetiesen hasonlítanak, az egy hónap napszám és a legalacsonyabb fizetés szinte azonos. Ami viszont nem mindegy: napszámot évi három-négy hónapban lehet kapni, a minimálbér egész évben jár az alkalmazottnak.
Kötelező, de nincs
A munkaadónak kötelessége nyilvántartást vezetnie napszámosairól, erre külön regisztert kell tartania, ami a területi munkafelügyelőségeknél igényelhető pénzért. A Kovászna Megyei Területi Munkafelügyelőséghez eddig egy kérést tettek le napszámosregiszter igénylésére – tudtuk meg Ördög Lajos igazgatótól. Ilyen nyomtatvány viszont még nincs a hivatalnál. Mi lesz azzal a munkáltatóval, aki a regiszter hiányában – habár kérte – napszámost alkalmaz, és az ellenőrök tetten érik? – kérdeztük az igazgatót.
"A regiszter speciális nyomtatvány, az Országos Nyomdavállalattól kell kapnunk. Ha valaki írásban kér regisztert, de nem tudjuk kiszolgálni, s közben napszámost alkalmaz, akkor az ellenőrök elnézőek lesznek. Nem kérhetjük, hogy a munkaadó állítsa össze a regisztert" – közölte Ördög Lajos. Kijelentése megnyugtató, vállalkozóbarát. De soha nem lehet tudni, Bukarestből is jöhetnek ellenőrök.
Az utca hangja
Végezetül – hogy mindenki élhessen a szólás szabadságával – válogattunk egy csokorra valót a Háromszék internetes olvasóinak (www.3szek.ro) napszámostörvénnyel kapcsolatos bejegyzéseiből.
"Kíváncsi vagyok, hogy ezt vajon minden megyében betartják-e, vagy csak az erdélyi gazdák zsebére varrják..." (2011. május 3., ottesz)
"Nekem spéci nem azzal van bajom, hogy adót kell fizetni. Ha az adóba adott zsé jó kezekbe kerülne, és arra költenék, amire szükség van, akkor semmi gond." (2011. április 4., Sascha)
"Ennek a törvénynek nagyon sok gazda örvend, inkább kifizetik az adót, de nyugodtan tudnak dolgoztatni annyi napot, amennyire szükségük van." (2011. április 4., dorottya)
"Az állam adja vissza támogatás formájában azt a pénzt, ha szükséges, de a parasztnak is legyenek jogai! Legyen betegbiztosítása és legyen nyugdíja!" (2011. március 30., Gebe)
És még egy gondolat: azt már az elején leszögeztük, az államnak mindenképpen pénzforrás a napszámostörvény – vagy a befizetett adók, vagy a büntetések révén. Kérdés azonban, valaki számolt-e utána, mennyibe kerülnek majd a mezőn végzett ellenőrzések? A behajtott bírságok fedezik-e a végrehajtási költségeket? Végül is, ha mindenképpen "profittal" akarnak zárni az ellenőrök, bárhol kaphatnak majd hibát. Csak bírja fizetni az ember...
