Országszerte a héten kezdődött az ősszel esedékes népszámlálás főpróbája, melynek célja – egyebek mellett – megmutatni, milyen hibák, csapdák rejtőznek az összeállított ívekben, a kidolgozott módszertanban. A Maros megyei RMDSZ elnöke, Kelemen Attila már az első napon megkongatta a vészharangot: külön besorolást kapnak azok, akik székelynek vagy csángónak vallják magukat, és így nemcsak a magyarság országos hétszázalékos aránya kerülhet veszélybe, de adott településeken az anyanyelvhasználatot szavatoló 20 százalék is. Véleménye szerint a magyarellenes román politikusok megosztó szándéka érvényesült az ívek összeállításakor.
Csángó gyermekek – népszámláláskor ők is magyarok
A kérdezőbiztosok ívein nyitott kérdésként jelenik meg a nemzetiség, anyanyelv, vallás, azaz nem listáról kell kiválasztanunk, minek tartjuk magunkat, hanem bediktáljuk a megnevezést, a népszámláló pedig a megfelelő kódszámot jegyzi. A statisztikai hivatal szakembere szerint a nemzetiségnél a maghiar és ungur egy kód alatt szerepel, a székely és a csángó azonban más számot kapott. Ez jelenti a csapdát: akik székelynek vagy csángónak vallják magukat, nem a magyarság arányát javítják, hanem egy "újabb" kisebbségi csoportot alkotnak. Ennek kihatásai hosszú távúak, hiszen egy népszavazás adatai tíz évre meghatározzák az állam közpolitikáját.
A romániai magyarság politikai és civil szervezetei egyetértenek abban, hogy nem kis veszélyt jelent a megosztási kísérlet, no meg abban is, mindenkinek kötelessége arra biztatni nemzettársainkat: vallják magukat magyarnak. Az RMDSZ február óta készül egy nagyszabású tájékoztató kampányra, munkacsoportot hoztak létre, mely már többször tanácskozott – mondta el a Háromszék érdeklődésére Kelemen Hunor szövetségi elnök. Tudatosítanunk kell az emberekben, nagyon fontos, hogy nemzeti identitásukat és ne regionális identitásukat vallják majd a kérdezőbiztosoknak – hangsúlyozta. Majd kifejtette, erős, jól célzott kampánnyal, a véleményformálók bevonásával, segítségével meg lehet értetni ezt mindenkivel. Elismerte, kisebb csapdahelyzetbe került az RMDSZ, hiszen az elmúlt időszakban erősíteni igyekeztek a regionális identitást, most azt kell megértetniük mindenkivel, a két dolog nem ellentmondás, hanem kiegészíti egymást, amiért valaki székelynek mondja magát, azért még a magyar nemzet része.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke szerint az RMDSZ a kormány tagja, és tennie kellene az ellen, hogy a besorolásokban a magyarság három különböző népcsoportként jelenjék meg, hiszen "nem tekintik külön népcsoportnak az oltyánokat, mócokat vagy az avasiakat sem". Nemzetárulással határosnak nevezte, hogy ilyen kérdőív napvilágot láthat, amikor az RMDSZ miniszterelnök-helyettesi szinten van jelen a kormányban. Cinikusnak nevezte, hogy az RMDSZ ezek után itthon azért mozgósít majd, hogy mindenki vallja magát magyarnak. Szász Jenő szerint a Markó-érának, az RMDSZ húszéves csődpolitikájának köszönhető, hogy a kétmilliós magyarság száma másfél millió alá csökkent.
Kérdésünkre Kelemen Hunor elmondta: a három elnevezés egységes kód alatti szerepeltetése technikai megoldás lenne, de korántsem elegendő. Azzal vagy anélkül, de mindenképpen tudatosítani kell az emberekben a népszámláláson a magyar identitás vállalásának jelentőségét, nem mindegy, sikerül-e az ország összlakosságához viszonyított számarányunkat megőriznünk, és megmutatnunk, hogy nagyon erős, öntudatos közösség vagyunk – fogalmazott. Ez az őszi népszámlálás igazi tétje, és ehhez széles körű összefogásra lesz szükség.
Az Erdélyi Magyar Néppárt alapításával megbízott Toró T. Tibor szerint nem szabad engedni, hogy a politikai csatározások áldozatává váljék a népszámlálás ügye, "ha a romániai magyarok minden egyes közéleti szereplőtől, párttól, érdekvédelmi képviselettől, egyháztól és szervezettől azt hallják, hogy magyarnak kell vallaniuk magukat, ez így is történik majd" – fejtette ki.
