Románia területén egyetlen mérgeskígyó-nemzetség él, három fajjal. A legelterjedtebb az erdélyi hegyes-dombos vidékeken elég gyakran előforduló keresztes vipera (Vipera berus berus), veszélyes, de szigorúan védett hüllő.
Vipera az uzonkafürdői borvízforrás kövei között Pethő István felvétele
Két faj az ország melegebb vidékein él: a homoki vipera (V. ammodytes) a délnyugatin (Bánság, Cserna-völgye) és egy másik alfaja Dobrudzsában, a parlagi vipera (V. ursinii) pedig csak Dobrudzsában. Mindháromnak többé-kevésbé mérgező a harapása.
A minap Uzonkafürdőn találkoztak keresztes viperával. Jómagam is többször láttam Sepsiszentgyörgy környékén, egy alkalommal majdnem ráléptem, mert az ösvényen napozott. Viperánk 60–70 cm hosszú, ellentétben a siklókkal farka hirtelen rövidülő, tompa végű. Színezete elég változó, a fején lévő V vagy X alakú sötétebb pikkelyek között világos folt, valamint a hátán végighúzódó zegzugos sötét vonal jól megkülönbözteti az ártatlan vízi és más siklóktól. A hím világosabb vagy sötétebb szürke (vannak egészen sötét, melanisztikus példányok is), a nőstény vörösbarna.
Mivel a hüllők nem állandó testhőmérsékletűek, nem nélkülözhetik a nap melegét, bár a túl meleg elől is rejtőzködnek. Hűvös, esős időben elbújnak, melegebb éjszakákon szívesen vadásznak. Zsákmányuk apróbb emlősök (egér, pocok, vakond) vagy békák. A fiatal egyedek rovarokat is fogyasztanak. A gyengén látó állat tájékozódásához a kétágú nyelv szolgál, mely tulajdonképpen szaglószerv.
A keresztes vipera párosodási ideje április–május. Az utódok az augusztus–szeptemberben lerakott tojásokból nyomban kikelnek (oviviviparák). Ritka szerencsében volt részem a Hargitán, mikor egy ilyen eseményt megfigyelhettem. A változó számú (5–18) utódok rövidesen szétszélednek. Októberben–novemberben téli rejtekükbe (kövek alá, odúkba, rágcsálók fészkeibe) húzódnak, tavaszig téli dermedtségben maradnak.
Természetes ellenségeik: gólya, ragadozó madarak, varjak, sün, görény, de akár a házi macska is. A vipera védettségét törvény biztosítja, elpusztítását büntetik.
Csak a megriadt vipera támad. Természetjáráskor öltözködjünk megfelelően (bakancs vagy csizma, vastagabb szövésű hosszú nadrág), nézzünk a lábunk elé, vizsgáljuk meg a helyet, ahová leülünk, és ha kígyót látunk, ne essünk neki, ne is nyúljunk hozzá, álljunk meg nyugodtan, el fog menni. Ha valakit mégis megharap, az azonnali orvosi segítség (ellenszérum beadása) kötelező.
