Gyurcsány Ferenc miniszterelnök értékelése szerint a portugál elnökség bölcs és rendhagyó taktikájának volt köszönhető a lisszaboni EU-csúcson hajnalban elért áttörés, amellyel tető alá került a reformszerződés. A magyar kormányfő arra is rámutatott, hogy az európai reformszerződésről évek óta tartó vitában Budapest következetesen azonos elveket képviselt. Ennek jegyében igényelte az alapvető európai értékek, bennük a kisebbségi és kisebbségvédelmi értékek, kötelezettségek megjelenítését, a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak hangsúlyozását.

Az EU közel egy évtizede készülő intézményes reformja ― amely alkotmányos szerződés formájában nem bizonyult elfogadhatónak valamennyi tagország lakossága számára ― így 2009-től folyamatosan életbe léphet. A reformszerződés a mélyebb uniós együttműködéshez és a további bővítéshez egyaránt szükségesnek ítélt változtatásokat végzi el a sok, elemében még hatországosra szabott intézményrendszeren. A megállapodás egyebek közt uniós elnöki poszt létesítését, az eddiginél nagyobb befolyású külügyi főképviselői pozíció megteremtését, az alapjogok szerződésbe foglalását tartalmazza, emellett a tagországok méreteit jobban tükröző, demokratikusabb döntéshozási rendszert vezetne be, beleértve a nemzeti parlamenteknek adott nagyobb befolyás lehetőségét is. Magában foglal egy védelmi jellegű záradékot, amely közös fellépést irányoz elő, ha valamelyik tagországot katonai támadás éri.

A lisszaboni ― elvileg informális ― találkozón még számos kisebb kérdésben dönteni kellett ahhoz, hogy a megállapodás megszülessék. Az elfogadott kompromisszumok szerint Olaszország az eddig tervezettnél eggyel több, összesen 73 helyet kap ― gyors ratifikálás esetén akár már 2009-től ― az új szerkezetű Európai Parlamentben. A szerződést december 13-án írják alá a fél évet záró hivatalos állam- és kormányfői értekezleten ― friss hírek szerint egyelőre nem dőlt el, hogy az aláírás helyszíne Lisszabon lesz-e, vagy a brüsszeli EU-központ.

José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke egyebek közt azt hangoztatta, hogy az új szerződés segít az EU versenyképességének fokozásában és a lakosság életének megkönnyítésében. Mint mondta, a szerződés megoldást kínál mindazokra a dilemmákra, amelyekkel az EU napjainkban küzd: meg kell védenie a polgárok érdekeit, de nem lehet protekcionista; biztosítania kell a szabadságjogokat, de nem szabad naivnak lennie; nyitottnak kell lennie, de új országok felvételével nem tanácsos rohannia ― fejtette ki.

Beszélgetés zajlott Lisszabonban a csúcs margóján Gyurcsány Ferenc és Robert Fico szlovák kormányfő között, és ezen megállapodtak arról, hogy felkérik Kiss Péter kancelláriaminisztert, illetve Dusan Caplovic szlovák miniszterelnök-helyettest: belátható időn belül kezdjenek el előkészíteni egy találkozót a két miniszterelnök között. A két kormányfő egyetértett abban, hogy közös érdek elkerülni a két nemzet történelmi öntudatát és önérzetét sértő lépéseket, nyilatkozatokat.

Tegnapi munkaülésüket a csúcstalálkozó résztvevői már azzal töltötték, hogy megbeszélték az unió külső arculatát, nemzetközi befolyását érintő első reformokat, amelyek a lisszaboni szerződés jóváhagyása után váltak lehetővé. Mint José Sócrates portugál miniszterelnök kijelentette, mostantól az EU vezető szerepet vállal a globalizációról folytatott nemzetközi eszmecserében.