Kínai nyelvre átültetett magyar köteteket és magyarra fordított kínai könyveket mutat be november 15-től a Pekingi Nemzeti Könyvtárban az ELTE Konfuciusz Intézete, amely a kínai fővárosban fordítási konferenciát is szervez jövő hónapban ― közölte Hamar Imre igazgató.
A Pekingi Nemzeti Könyvtár kiállítótermében mintegy nyolcszáz magyarra fordított kínai kötet és csaknem hétszáz kínaira fordított magyar alkotás lesz látható november közepétől tíz napon át. A 900 négyzetméteres térben tematikus elrendezésben állítják ki a köteteket, a falakat pedig a könyvillusztrációkból, borítókból készült plakátok, valamint fordítástörténeti tablók díszítik majd ― mondta Hamar Imre. Érdekességként említette, hogy régebben több ismert alkotó, mások mellett Kosztolányi Dezső és Weöres Sándor is fordított kínai műveket, de persze német vagy angol nyelvből.
Kínában Petőfi Sándor a legnépszerűbb magyar költő, Szabadság, szerelem című verse a kínai iskolai tananyag részét képezi ― emelte ki Hamar Imre, hozzátéve, hogy Móricz Zsigmond, Jókai Mór, Kosztolányi Dezső és József Attila kötetei is olvashatóak kínai nyelven. Mint rámutatott, Kertész Imre Nobel-díja, és az elismerés óta kínai nyelven megjelent könyvei is hozzájárultak a magyar irodalom népszerűsítéséhez.
A magyar fordítók körében még mindig Az út és erény könyve a legnépszerűbb kínai írás. Az időszámításunk előtti IV―III. században élt filozófus, Lao-ce műve, amelynek hat-hét fordítása ismert, gyakran újra megihleti az alkotókat ― jegyezte meg a Konfuciusz Intézet igazgatója.
