A magyar fejlesztésű Digitalstand már most megvalósította azt, amin a Google még csak dolgozik: a platformfüggetlen internetes lappiacot, amely menekülőutat nyit a minőségi, nyomtatott sajtó számára a digitális korba.
Új fejezetet nyitott a sajtó jövőjéről folytatott diskurzusban az Apple, amikor tavaly januárban piacra dobta táblagépét, az iPadet. Egy évre rá több mint százfajta hasonló masinát mutattak be Las Vegasban, a szórakoztatóelektronikai ipar legnagyobb seregszemléjén, két éven belül pedig várhatóan 154 millió fölé kúszik a világszerte eladott táblagépek darabszáma. Az egértől és a billentyűzettől megfosztott, egyetlen érintőképernyőből álló "kütyük" új tartalomfogyasztási módot hívtak életre, ami leginkább a nyomtatott sajtó és az internet ötvözeteként írható le. Nem papír, mégis lapozzuk. Szerkesztett és betördelt tartalom, mégis interaktív. Korábban is akadtak digitális formában elérhető magazinok, de a táblagép hozta meg azt a kijelzőméretet és felhasználói élményt, amely mellett élvezetessé vált az olvasásuk.
Megelőzve a nagyokat
A kiadók nem mehettek el tétlenül a lehetőség mellett: egyre-másra jelentették meg lapjaik iPad-kiadását. A kezdeti látványos sikerek után azonban a tartós áttörés elmaradt. Az iPad menővé tette a digitális magazinokat, de nem vált egyeduralkodóvá. Özönlenek a Google Android operációs rendszerére épülő vetélytárs táblagépek, virágzik az okostelefonok piaca, de a legtöbben továbbra is laptopon, asztali PC-n elégítik ki online híréhségüket. Komoly fejtörést okoz a kiadóknak, hogy melyik platformra fejlesszék ki digitális kiadásukat. Az utóbbi hónapokban robbant a hír, hogy a Google One Pass néven platformfüggetlen terjesztési rendszerrel vágná át a gordiuszi csomót. A máskor úttörő gigász azonban most nem alkot újat. Az ötletet már megvalósították. Méghozzá Magyarországon, a Digitalstand.hu műhelyében.
A tavaly év végén útjára indult digitális lappiac fő tulajdonsága, hogy minden olyan eszközön működik, amelyben van internetböngésző. Elég egyszer kifizetnünk egy lapot, és azt a munkahelyi gépünktől kezdve androidos okostelefonunkon át a gyerek iPadjéig minden platformon olvashatjuk. Ráadásul általában olcsóbban, mint a nyomtatott lapot, így a modell menekülőutat kínál azoknak az olvasóknak is, akik anyagi okokból kényszerülnek lemondani lapelőfizetést. De vannak olyan célcsoportok is, amelyek csak így érhetőek el, például a külföldön élő magyarok, akikhez a nyomtatott változat drágán és lassan jut el. A digitális változat azért is vonzó lehet, mert ha törik, ha szakad, a gépen várja az olvasót a reggeli kávé mellett: nem ázik el, és nem lophatják ki a postaládából. És persze a gyártásához nem kell fákat kivágni, szállítása során nem keletkezik szén-dioxid, és nem lesz belőle hulladék sem, így előnyös a környezet iránt érzékeny olvasóknak. Nem kell bajlódni a lapok tárolásával sem, mivel minden megvásárolt lapszám öt évig elérhető az interneten, utána pedig a tervek szerint különböző adathordozókon – például DVD-n – kaphatják meg az olvasók.
Olcsóbban, mégis jó áron
Jól jár a kiadó is, hiszen kockázat nélkül próbálhat ki egy új értékesítési csatornát. Mindössze annyi a dolga, hogy PDF-ben feltölti a Digitalstand önkiszolgáló felületére a betördelt lapot, ír hozzá néhány sornyi ajánlót, beállítja az árat, és akciókat is szervezhet. Cserébe a Digitalstand átvállalja az ügyfélszolgálati teendőket, kezeli a lejáró előfizetéseket, és statisztikákat biztosít az olvasókról, amit a kiadó előterjeszthet a hirdetőknek. Szemben az Apple-lel, mely a kiadói vélemények szerint a példányszámon túl semmi információt nem ad a kiadóknak az online áruházában eladott digitális magazinok olvasóiról.
Az árazásba viszont nem szól bele a cég, bár ajánlja, hogy a nyomtatott változatnál jóval kedvezőbb árat jelöljenek meg a kiadók. A kérést jórészt teljesítik is, hiszen szállítási és nyomdaköltségek híján alacsonyabb ár mellett sem csökken a hasznuk. A jó ár jelentőségét nem lehet alábecsülni: ezen áll vagy bukik a digitális magazinok sikere. A Wired magazin iPad-változatának példányszáma például a kezdeti 100 000-ről 30 000 alá esett, hiszen az évi 12 számért 48 dollárt kell kicsengetni, a nyomtatott előfizetés pedig csak 10 dollárba került. Ezzel szemben a The Times és Sunday Times digitális előfizetőinek száma márciusra 79 000-re nőtt, mivel negyedannyit kell leperkálniuk, mint a papírváltozatért.
Nem csak replika
Fontos ugyanakkor, hogy a kiadók ne essenek abba a hibába, hogy pusztán a nyomtatott lap digitális replikáját próbálják eladni. Bár még kevés lap használja ki, a Digitalstand színes, mozgó, interaktív táblagépes kiadványok elkészítésére is alkalmas. Lehetőség van a cikket illusztráló képeket nagyítható fotókkal vagy galériákkal helyettesíteni, videókat beágyazni, mozgó hirdetéseket elhelyezni, linkekkel feldobni a lapot, de ezen túl is bármilyen egyedi ötlet megvalósítása lehetséges. Amerikában már vannak lapok, ahol az újságíró és a képszerkesztő mellett programozó is részt vesz a szerkesztőségi értekezleten, hogy már a cikk megfoganásakor ötleteket adjon a digitális kiadás feldobására.
Az önmagukban digitális formátumba öltöztetett magazinok komoly verseny elé néznek. Ezzel együtt a minőségi újságírást nem kell még temetni, hiszen az alapos tudással és előrelátással rendelkező újságírók továbbra is fontos szerepet töltenek be az emberek életében, sőt, a legújabb kutatások szerint a közösségi tartalomgyártás után az emberek újra a profi, megbízható csatornák irányába mennek.
(a hetivalasz.hu nyomán)
