Márai Sándor verseit zenésítette meg a Hangzó Helikon sorozat legújabb kiadványán a pécsi Szélkiáltó együttes. Lakner Tamás, a zenekar alapítója arról is beszélt, milyen komoly kihívást jelentett számukra az anyag elkészítése.
A Hangzó Helikon-sorozat szerkesztője, Gryllus Dániel régóta szorgalmazta, hogy a Szélkiáltó megvalósítsa valamely ötletét a sorozatban, mert az együttes eddig csupán a Katonadalok című válogatáslemezen szerepelt két dallal.
A 22 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort az irodalomtörténet elsősorban prózaíróként tartja számon, csupán két verse, a már az emigrációban született Halotti beszéd és a Mennyből az angyal ismertebb. "Bevallom, mi sem nagyon ismertük Márai költészetét, de a kezünkbe akadt Összegyűjtött versek című kötete, és nagyon izgalmas feladatnak tűnt hozzányúlni egy ilyen anyaghoz. Akkor még nem sejtettük, mekkora fába vágtuk a fejszét, a versek ugyanis nagyon nehezen adták meg magukat, nem »zenélnek« alapból, mint mondjuk József Attila vagy Weöres Sándor költeményei. A Máraié nagyon kemény gondolati líra" – fogalmazott Lakner Tamás. Két évig készült a lemez, ez idő alatt nagyon sok anyagot félredobtak, aztán valahogy rátaláltak egy zenei világra, amely a versekhez igazán illett.
Ez a világ jócskán túllép a Szélkiáltóra alapvetően jellemző népzenei és klasszikus zenei alapokon. A Harminc című versre például rock and rollos, bluesos ízű muzsika született, a Versciklus egy-hetvenkettő – Öt című mintha egy cirkuszi világba kalauzolna. Az album egyértelmű csúcspontja, a záró Hol vagyok? pedig játékos utalás a nagy amerikai rockköltők, Bob Dylan és Leonard Cohen művészetére. Ez a mű Márai utolsó költeménye, a hosszú ideje Amerikában élő Márai honvágyverse 1972-ből. Nagyon személyes hangvételű: "Ülök a padon, nézem az eget / A Central Park nem a Margitsziget".
"Soha nem tagadtuk meg, hogy a bennünket körülvevő zenéket és hatásokat viszont szeretnénk hallani saját muzsikánkban is, hiszen a mai kor elől nem menekülhetünk. Márai versei egyébként is olyanok, mintha balladák lennének: nem mond ki mindent, a szavak között az olvasó dolga elképzelni, hozzátenni valamit, ez vezet a megértéshez" – hangsúlyozta Lakner Tamás.
A Szélkiáltó 1974-ben alakult a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar-ének szakos hallgatóiból. Az akusztikus hangszereken énekelt verseket előadó együttes – amelyben Lakner Tamás hegedül és gitározik, Fenyvesi Béla gitározik, tamburicán és furulyán játszik, Keresztény Béla gitáron és ütőhangszereken, Rozs Tamás pedig csellón és gitáron, emellett mindannyian énekelnek – 1983-ban kategóriájában megnyerte a Magyar Televízió Ki Mit Tud? című vetélkedőjét. Eddig tizenöt önálló lemezt készítettek, legutóbb hat éve: a Költő szerelme című CD József Attila megzenésített verseit tartalmazza. "A következő lemezt tematikusra tervezzük. Összegyűlt egy nagyobb anyag a bor témakörében, Hamvas Béla-féle, A bor filozófiája című műve alapján van is egy műsorunk Németh János színművész közreműködésével. Most József Attila, Babits, Petőfi és mások borverseit gyűjtjük össze, a munka nagy részével készen is vagyunk" – sorolta a zenész, aki a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara Zeneművészeti Intézetének egyetemi docense, zenepedagógiát, karvezetést oktat, több mint harminc éve a Bartók Béla Férfikar karnagya, és vezeti a Bach Énekegyüttest is. Az együttes jövőbeni tervei között szerepel egy olyan kiadvány, amelyben a Pécsett működő Szélkiáltó a baranyai megyeszékhelyen élő költők, kiemelten Bertók László műveinek megzenésítéseiből válogatna.
A Szélkiáltó június 21-én, a zene ünnepén közös koncertet ad a pécsi Dóm téren a Kalákával, az együttes ezen a fellépésen eljátssza a Márai-lemez nagy részét.
A Szélkiáltó együttes
