A balszerencsés vegyész

2011. május 25., szerda, Magazin

Karl Wilhelm Scheele svéd kémikus a tudomány történetében páratlan módon hét elemet fedezett fel, mégis balszerencsésként emlegetik, mert eredményeit késve tette közzé, így az érdemet szinte minden esetben másnak tulajdonítják.

Az akkoriban svéd uralom alatt álló, ma Németországhoz tartozó Pomerá­niá­ban született 1742. december 9-én. Anyanyelve német volt, de Svédország­ban élt. Tizennégy évesen már egy patikában dolgozott segédként, később alkalmazottként. 28 éves korában nyitotta meg önálló gyógyszertárát Uppsalában, majd 1775-ben, amikor a svéd akadémia tagjává választották, Köpingben telepedett le, s ott is halt meg. Formális képzésben szinte nem is részesült: a kémiát maga tanulta ki a gyakorlatban, emellett nyomon követte a kor tudományos irodalmát. Következetesen visszautasította a neki felkínált pozíciókat: nem akarta, hogy egy legyen az egyetemi tanárok közül, inkább maradt a világ legkiválóbb gyógyszerésze, s nem vonzotta sem a porosz, sem az angol udvari patikusi állás.
Scheele korában az égési folyamatot a flogisztonelmélettel próbálták magyarázni: eszerint minden éghető anyagban megtalálható ez a bizonyos flogiszton, amely égéskor a levegőbe távozik. Scheele maga is hitt a teóriában, ám 1771–1772-ben végzett kísérletei során azt tapasztalta, hogy a higany-oxid és a kálium-nitrát hevítése során új gáz (az oxigén) keletkezik. Azt is felfedezte, hogy ez a gáz – amelyet tűzlevegőnek nevezett el – a levegő egyik alkotórésze, és a gyertya gyorsabban ég benne, mint a levegőben. Kísérletét pontosan dokumentálva közreadta, azonban kiadója nemtörődömsége miatt a könyv csak 1777-ben jelent meg, amikorra az angol Priestley már közzétette saját felfedezését, így a dicsőséget ő aratta le.
Scheele további elemeket is felfedezett: a nitrogént, a klórt, a báriumot, a mangánt, a molibdént és a wolframot. Talán még lenyűgözőbb, hogy tucatnyinál több szerves vegyületet állított elő elsőként, egyebek között a borkősavat, az arzénsavat, a tejsavat, a citromsavat, az almasavat és az oxálsavat, ő fedezte fel a glicerint, az arzén- és réztartalmú, Scheele-zöld elnevezésű festéket. (Utóbbit majd egy évszázadig használták a ruhaiparban, mígnem kiderült, hogy mérgező hatású.) A klórezüst fényérzékenységét vizsgálva megállapította, hogy az ezüstsók feketedését nem a hő, hanem a fény okozza, ezt később a fotózásban hasznosították. Három erősen mérgező anyagot is előállított: a kén-hidrogént, a hidrogén-fluoridot és a hidrogén-cianidot, utóbbinak még az ízét is leírta.
Scheele magánélete sem alakult szerencsésen. Egészsége gyenge volt, és állandó reuma kínozta, társasági életet nem élt – csak halála előtt két nappal nősült meg, hogy patikájának legyen új gazdája. Ráadásul igen kezdetleges eszközökkel volt kénytelen dolgozni, vizsgálati módszerei közé tartozott az ízlelés is. Az így szervezetébe került mérgező anyagok hozzájárultak korai, negyvennégy évesen bekövetkezett halálához. A korszak legnagyobb vegyésze 225 éve, 1786. május 21-én halt meg, vélhetőleg higanymérgezésben.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2011-05-25: Magazin - Józsa Lajos:

Kolduló rabok

Háromszéken 1816-ban többévi szárazság után szinte az egész lakosság éhezett. Sokan kivándoroltak a közeli Moldvába, vagy Havasalföl­dön próbálták megkeresni a betevő falatot. A legkiszolgálta­tottab­bak az elítéltek voltak, akiknek munkájuk után sem sikerült elkerülniük az örökös éhezést.
2011-05-25: Magazin - :

Holdkővel üzérkedett

Holdkőzettel próbált üzérkedni egy nő az Egyesült Államokban – sikertelenül. Csilla­gászati árat, 1,7 millió dollárt (közel ötmillió lejt) kért a kőért, és már-már azt hitte, nyélbe ütötte az üzletet, amikor a vevő felfedte, hogy ő valójában a NASA – az amerikai űrkutatási hivatal – ügynöke.