Holdkőzettel próbált üzérkedni egy nő az Egyesült Államokban – sikertelenül. Csillagászati árat, 1,7 millió dollárt (közel ötmillió lejt) kért a kőért, és már-már azt hitte, nyélbe ütötte az üzletet, amikor a vevő felfedte, hogy ő valójában a NASA – az amerikai űrkutatási hivatal – ügynöke.
Mivel a holdkőzet nemzeti kincsnek számít az Egyesült Államokban, törvénytelen árusítani, így a nő rács mögé került. Akkor sem jár túl jól, ha kiderül, hogy a kőzet nem is holdi, hanem földi, utóbbi esetben ugyanis csalásért ítélhetik el.
Holddarabkája van egyébként mindegyik amerikai tagállamnak, továbbá 136 országnak – legalábbis kellene hogy legyen. Még Richard Nixon elnök ajándékozott az amerikai Hold-missziók gyűjtéséből. A Holdat ugyan nem "hordták le", de négymázsányit hoztak belőle, mintegy 2200 kőzetdarabot. Nemrégiben egy "leltározás" kiderítette, hogy tíz amerikai tagállam és mintegy 90 ország nem tud elszámolni saját Hold-darabkájával. A törvényi tilalom ellenére van feketepiaca a Holdnak, és dollármilliókra tehető az "utcai" kőzetárfolyam, így a szóban forgó holdárusnő már csak a hitelesség kedvéért sem kínálhatta olcsón portékáját, melyről még nem tudni, hogy földi-e vagy "égi", de a NASA különleges laboratóriumi vizsgálatokkal könnyedén kideríti. Ha a kő tartalmaz armalcolitet – ezt az ásványt a Holdon fedezték fel –, akkor valódi. Az armalcolite elnevezés egyébként az ARMstrong, ALdrin, COLlins nevek beütőiből tevődik össze, a három űrhajóséból, aki először járt a Holdon. A nőt őrizetbe vétele után elengedték, még nem indult ellene eljárás.
